Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
van hivatva dönteni. Tehát nagy feladat az, ami a Bizottság tagjai előtt áll. Megállapítja a Bizottság az ügyrendet, melynél zsinórmértékül a Pécs-Baranyai Nemzeti Bizottság ügyrendjét vette alapul. Az ügyrend egy példányát jelen jegyzőkönyv mellé csatolni rendeli a Nemzeti Bizottság. Az ügyrend értelmében elnököt a betűrendben soronkövet- kező párt jelöli ki egy hétre. Helyiséget a vármegye alispánja ajánl fel, aki gondoskodik fűtésről, valamint irodaszerekről.” Forrás: Somogy megye és Kaposvár Nemzeti Bizottságának jegyzőkönyve. 1945-1949. * * * Ismeretes, hogy a megyei közigazgatás - hat járás 165 felszabadított községének területén - 1944. december 2-án megkezdte már a működését. A megyeszékhelyen a szovjet csapatok előőrsei már hivatalában találták a nyilasok által félreállított alispánt, aki az új történelmi korszak kezdetét érezve, új iktatással indította el a megye ügyintézését és hivatali működését. A demokratikus megyében a főispáni szék a kezdeti hónapokban betöltetlen volt, a főispáni teendőket az alispán látta el. Ezt az álláspontot vallotta magáénak a megye Nemzeti Bizottsága is — mondván —, „mivel a főispán még nincs kinevezve, annak kinevezéséig a főispáni teendőket az alispán végzi”. A főispáni hivatal csak 1945. április 3-án kezdte meg működését. A megye első főispánjának a kinevezése pedig 1945. április 28-án történt meg Vidovics Ferenc (FKP) személyében. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a felszabaduló országrészekben és megyékben mielőbb talpra állítsa és működésbe hozza a közigazgatás gépezetét, ezért 1945- január 4-én rendeletet bocsátott ki a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. A rendelet felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy mindenütt alakítsák újjá a virilizmussal szakító ideiglenes községi, városi és megyei önkormányzati testületeket, mégpedig úgy, hogy általában a községi képviselő-testületeknek ugyanannyi legyen a létszáma, mint a háború előtt, a városi és megyei törvényhatósági bizottságokban azonban csak félannyian, illetve negyed- annyian alakítsák meg az autonómia új ideiglenes szerveit. E feladatok megoldásában jelentős szerepet játszottak a községi, a járási és a megyei Nemzeti Bizottságok, mint a helyi önkormányzatok ideiglenes szervei. Milyen történelmi körülmények között kezdte meg működését Somogy megye ideiglenes önkormányzata? „Dörgő ágyúszó, fegyverropogás és dübörgő tankok kísérőzenéje mellett ült össze” négy demokratikus politikai párt négy-négy igazolt, rendes és ugyanannyi póttagjából álló Somogy megye és Kaposvár város 16 tagú Nemzeti Bizottsága dr. Bakonyi Lajos korelnökségével első ülésére a megyeházán 1945. január 19-én: „amikor még nem volt megközelíthető a kormány, nem volt vasút- és postaszolgálat, a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal nem volt semmiféle összeköttetés és a vármegyében nem volt közigazgatás, vagy ami volt is, igen lassan és nehezen működött”. Somogy megye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága, Pécs-Baranya Nemzeti Bizottságának ügyrendjét alapul véve kijelentette, hogy mindaddig, amíg az önkormányzati szervek működése szünetel, gyakorolni fogja a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének és kisgyűlésének a hatáskörét, és ebbéli minőségében szabályrendeleteket alkot, felügyeletet gyakorol a közigazgatási szervek működése felett, irányítja a megye gazdasági ügyeit, vagyonkezelését és gondoskodik anyagi szükségleteinek a fedezéséről. Ezen felül a Nemzeti Bizottság a törvényhatósági 22
