Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Ezután vásárolta meg a Rippl-Rónai Múzeum Martyn Ferenc Berzsenyi-sorozatát, amelyet a művész Kaposvárott és Niklán is kiállított. A megyei levéltárban található Berzsenyi-dokumentumokat is ezekben az esztendőkben tettük közzé a különféle irodalmi folyóiratok és irodalomtörténeti évkönyvek hasábjain, utoljára a Szombathelyen megtartott Berzsenyi emlékülésen. A Levéltári Évkönyv 1976. évi 7. kötetében adtuk közre M. Kiss Pál művészettörténész jóvoltából Simó Ferenc eddig még ismeretlen Berzsenyi-portréját, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz gyűjteményében. E kultusz szolgálatában vállalta magára levéltárunk másik kiadványsorozata: a Somogyi Almanach, hogy 24. köteteként - emlékeztetőül és tennivalóként - a költő születésének 200. és halálának 140. évfordulóján közreadja Hódolat Berzsenyi szellemének címmel Takáts Gyula újjabb verseit és tanulmányait a nagy költő emlékének és szellemének hódolva. Erre az ünnepi alkalomra a Magyar írószövetség költői szakosztályának égisze alatt - Fodor András vezérletével - 17 magyar költő jött a megyébe, hogy előbb a megye székhelyén, másnap pedig Niklán irodalmi műsorban mutassák be a nagy költő emlékezetére írt verseiket. A jubileumi ünnepség első napján az írók megtekintették a levéltár Berzsenyi-kiállítását is. Másnap Fodor András és Takáts Gyula ünnepélyesen megkoszorúzták a niklai kertben felállított új Berzsenyi-szobrot. A felemelő és szép ünnepség alkalmából - amelyre a falu utcái, házai és temploma is új és díszes köntösbe öltöztek - az írók a niklai temetőben is tisztelegtek a nagy költő sírjánál. Erre a jubileumi esztendőre készült el Somogy és Vas megye támogatásával - Merényi Oszkár szerkesztésében - a Berzsenyi emlékkönyv díszes kötete is. A költő örökségét s mindmáig időszerű mondandóját - végül is - népe és nemzete vállalta magára. Lakóháza múzeum lett, nevét címerként viseli a falu közös gazdasága. Lám már nem is egy falu, hanem kettő: Nikla és Hetye, már nem is egy megye, hanem kettő: Somogy és Vas, s velük együtt egy ország népe, a nemzet vallja magáénak. így lett a költő hagyatéka és „nemzeti sírboltja” népe mindig megújuló reményének a felszentelt záloga. Szellemének „valódi és kétségbevonhatatlan nemességére” egy nemzet s az elévülhetetlen idő nyomta rá az örökkévalóság pecsétjét. Forrás: Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”, Kaposvár, 1983. Kanyar József: Berzsenyi emlékünnepség Kaposváron és Niklán. Válasz. 1948. VIII. évf. 5-6. sz. * * * Hosszabb szünet után, 1985-ben újra feltámadt a patinás egyesület. A Magyar írószövetség Somoggyal és Vas megyével karöltve országos hatókörű egyesületté alakította. Elnöki székébe újra Takáts Gyulát ültette, főtitkárául pedig Kiss Dénes költőt választotta meg. A Társaság felújította Berzsenyi születésnapjával egy időben a Helikoni Napokat. Mi a haza ma? címmel pedig országos pályázatot hirdetett és kiadványt publikált. 1987-ben pedig társkiadóként megjelentette Sütő András: Sikaszóifenyőforgácsok c. cikkeit és naplójegyzeteit az író 60. születésnapja alkalmából. A Társaság maradandó és tiszteletre méltó munkája közé tartozik - egyebek között - hogy évről évre az általa alapított Berzsenyi-díjat azoknak a történelmi 176
