Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
1944. dec. 2-án Kaposvár elfoglalásáról a TASZSZ hadijelentése az alábbiakat közölte: „... a Pécs városától északnyugatra működő szovjet csapatok szétverték a németek odaérkező tartalékait, és az erősen tagolt terepen 25 knt-t nyomulva előre eljutottak Kaposvár városáig, Magyarország délnyugati részének fontos vasúti csomópontjáig. A szovjet csapatok azonban hirtelen betörtek Kaposvárra és elfoglalták a várost.” 4. 1944. december 21. A magyar nemzet újjászületésének bölcsőjénél: Debrecenben A Nemzetgyűlés 1944. december 21-én alakult Debrecenben. Ez a dátum a magyar népi demokrácia születésének a napja. Az alakuló ülésen hangzott el a Himnusz után: Vásáry Istvánnak, az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottsága elnökének a bejelentése, hogy „az idegen uralomtól felszabadult magyar nemzet ez Ideiglenes Nemzetgyűlésen maga veszi kezébe sorsának intézését.” Balogh István kisgazdapárti előadó a Nemzetgyűlés Szózatát terjesztette be, amelyhez Dálnoki Miklós Béla pártonkívüli vezérezredes, Erőss János kisgazdapárti, Gerő Ernő kommunista párti, Erdei Ferenc parasztpárti, s Takács Ferenc szociáldemokrata párti képviselők szóltak hozzá. Az első napi program végén az elnök a következő ülés napirendjére a házszabályok beterjesztését, valamint a Politikai Bizottság megválasztását javasolta, amely előkészítette az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítását és a kormány bemutatkozását. Az elnöki széket a megválasztott Zsedényi Béla jogakadémiai professzor foglalta el és javasolta, hogy a teremben Kossuth Lajos helyét senki ne foglalja el, székére a Nemzetgyűlés virágot helyezett el. Alelnökké Juhász Nagy Sándort és Sánta Kálmánt, jegyzőkké pedig Vörös Józsefet és Vörös Vincét választották. Még az első nap megválasztották a Nemzetgyűlés mandátumvizsgáló bizottságát, mely a képviselők megbízóleveleit vizsgálta meg, s javasolta, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés kétszázharminc taggal magát törvényesen megalakultnak nyilvánítsa és önmagát a nemzetakarat megtestesítőjének tekintse. A 230 képviselőből 71 volt a kommunista párti, 55 a kisgazdapárti, 38 a szociáldemokrata párti, 16 a nemzeti parasztpárti, 12 a polgári demokratapárti tagok, majd 19 a szakszervezeteké és 19 a pártonkívüliek száma. A Nemzetgyűlés az ország élére 22 tagú Politikai Bizottságot választott, amelyből 5 volt a kisgazdapártiak száma, 4 4-4 a kommunista, a szociáldemokrata pártiaké, valamint a pártonkívülieké, 3 volt a nemzeti parasztpárté, s kettő pedig a polgári demokratapárté. A Nemzetgyűlés Szózatát meghallgatva az Ideiglenes Nemzetgyűlés azt, a magyar néphez intézendő kiáltványként elfogadta, és a kormány elnökére: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes személyében tett javaslatot. A megválasztott miniszterelnök pedig 12 tagú kormánylistát terjesztett be. A kormány tagjai között 5 volt a pártonkívüli, 2-2-2 volt a kisgazdapárti, a szociáldemokrata párti és a kommunista párti miniszterek száma, 1 pedig a nemzeti parasztpárté. 14
