Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

A mostani Somogy és Kaposvár adottságai a tanítóképző főiskolára vonatkozóan sokkal, de sokkal jelentősebbek és előnyösebbek. Korszerűen és szakszerűen megépített új iskolaépület áll rendelkezésre a volt óvónőképző intézettel, önálló gyakorlóiskolával és mintaóvódával. A hatalmas költséggel létrehozott és mintaszerűen berendezett 3,5 kát. hold terjedelmű gyakorlótér is hathatósan eshetik latba művelődésügyi kormányzatunk döntésénél. De nem lebecsülendő a csaknem félszázezer lakosú város igénye és kulturális környezete sem a leendő főiskola szempontjából. Városunkban levéltár, múzeum, könyvtár, állandó színház kamaraszínházzal, zeneiskola, mozik, egészségügyi intézmények, sportlétesítmé­nyek, színvonalas hangversenyek állnak a főiskolai hallgatóság rendelkezésére. A nagy megye centrumába épült székváros jó vasúti összeköttetései szintén biztosíthatják a leendő főiskola déldunántúli hatósugarának kiépítését. A félszáz kilométerre lévő somogyi Balaton-part pedig a főiskola nyári tanfolyamainak szolgálhat mindenkor kellemes hátteréül. Soha ilyen kedvező pillanata nem volt megyénknek és városunknak, mint a mostani. Nyújtsa ki kezét Somogy' népe és Kaposvár dolgozó társadalma az első akadémiáért! Szóljanak hozzá a szakemberek! Induljon a küldöttség, csakúgy mint 90 esztendővel ezelőtt, a megy e és a város vezetőivel, akik nem építenek a város múltjára gabonaraktárt, hanem helyette - többek között - állandó színházat alapoztak meg Kaposvárott egy színészházzal. Most itt az épület, készek a gyakorlótermek. Csak néhány professzori lakás kell az akadémiához. Okos népünk jövendőjéhez képest csekély áldozat. Eljött az idő, amikor már falvaink népét sem lehet többé elemi fokon tanítani és várja ez a nép a művelt, főiskolai oklevéllel rendelkező pedagógusokat. Mozdulj meg Somogy és küzdj Kaposvár első főiskolájáért!” Forrás: Somogyi Néplap 1957. október 13-i száma. Kaposvárott a Felsőfokú Tanítóképző Intézet első tanévnyitóját 1959. szeptem­ber 7-én tartották. Az 1970-es évek közepén meghatározó fordulat állt be a kaposvári tanítóképzés történetében. Az eddigi felsőfokú intézetet 1975-ben főiskolává szer­vezték át. A főiskolává avatással egybekötött évnyitót 1975. szeptember 6-án rendezték meg a Csiky Gergely Színházban. Az ünnepi alkalomra adományozott intézményi zászlóra már a korábban megalakult Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója kötötte fel az együttműködést jelképező szalagot. 1975-től fokozódtak az intézményben a tudományos munkával kapcsolatos elvárások és oktatói kötelezettségek. A kaposvári főiskola megyehatárokon túli kisugárzására létrehozták 1977-ben a szekszárdi kihelyezett tagozatot. A tagozat nemcsak oktási bázisként számottevő, de fontos tényező a két szomszédos megye kulturális egyóittműködésében is. 1984. november 2-án ünnepelte meg a főiskola a kaposvári felsőfokú tanítókép­zés 25. éves évfordulóját. A jubileumi időszakra, a 80-as évek közepére az oktatói karban jelentős változások történtek. Az 1986/87-es tanév elején - címzetes tanárokkal és nyelvtanárokkal együtt - a teljes oktatói létszám Kaposvárott 74, Szekszárdon pedig 40 fő volt. A 80-as években mindkét helyen egyaránt meggyöke­resedett a tanítóképzés mellett az óvóképzés is. Ez azonban nem az egyetlen „profilbővítés” volt az évtized alatt. Együttműködés alakult ki a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola képzési rendszerével, a Testnevelési Tan­szék pedig feladatokat vállalt a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanár­képző Karán tanuló testnevelés szakos tanárjelöltek oktatásában. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom