Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)

fölkelvén a győzelem és a szerencse napja, az alávaló gyaurok vereséget szenvedtek és visszafutottak a belső várba. A hit harcosai űzőbe vették a futókat és legtöbbjüknek megadták a maga részét a halált okozó kardokkal.. Amint ez a vers: »segítség jön Allahtól s a diadal közel van« hallhatóvá lön, a nevezett vár teljesen elfoglaltatott, minden része megtisztíttatott a legalsó pokol lakóitól, a benne talált s régtől elzárt müzülmán foglyokat pedig megszabadították. Egész határával együtt elfoglaltatván, az izlamnak egyik házává tétetett. Templomait mecsetekké, zárdáit dzsámikká alakították át, a kereszteket és tornyokat lerombolták, a várat az izlamnak tartományaihoz csatolták. Miután dizdár neveztetett ki és őrség rendeltetett bele, ide is bevitetett a próféta vallási törvénye.«

Forrás:

Dselálzáde: Az országok osztályai és az utak felsorolása. Török történetírók II. kötete (1521—1566.) Thury József fordítása Bp. 1896.

31.

1555.

Levelek Kaposvár elfoglalásáról

I.

Becse István 1555. szept. 8-án — többek között — az alábbiakat írta Zichy Istvánnak:

»A korotnaiak három törököt fogtak el, akik azt vallották, hogy az ösz- szes dunáninneni bégek jelen vannak a török seregben, mely 10 000 emberből áll, s van vele 8 öreg ágyú és 40 tarack.«

II.

Horváth György és Kobak Miklós két levelet írtak 1555. szept. i 2-én Korotnáról. Az egyiket Botka Ferenc somogyi alispánnak, a másikat pedig Zrínyi Miklósnak. Az első levélben »Kapos dolgáról« számoltak be, ahol »Kechyelncí az wyzetys el foktak alóla« (Kecelnél a vizet is el fogták alóla), a vár védőinek a létszáma állandóan fogyott, a darabontok az udvarbíróval együtt szöktek el, s már oly kevesen voltak, hogy*

»... egy asztalhoz beférünk amennyien vagyunk, az mi kevesen vannak is, annyira megrettentek, hogy ez két nap mind kimennek belőle, ezért kérjük kegyelmedet, mint bízott urunkat, hogy kegyelmed szóljon az kegyelmes úrnák, hogy az ház ne essék ilyen kézen pogány kézbe, mert ha őmagysága gondot nem visel róla, harmad, vagy másod napig ez megtörténik.«

III.

A másik sürgős levél Zrínyi Miklóshoz Íródott:

»Nags: inhattywk, hog’ inmar nappya hog’ Kapos warat az tewrewk erewssen Iwtetti es tewrwti ug’ annyra, hog’ eg’ bástyát es az kapwut igyen el rontotta, mostan az árkot fawal, aggal tewltyk, az Kapos wyzwtys Kechyelnel az war alól el foktak, az benne walok ky altnak,

62