Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)
Forrás: Conscriptio Comitatus Simeghiensis anni Dni 1534 dica tore Philippo Literato ex libro regio desumpta anno Dni 1693. Közli: Okányi Pál: Somogy vármegyének közigazgatása a török uralom alatt és után a megye visszaállításáig. A Kaposvári Állami Főgimnázium 1891/92. évi értesítője. 26. 1530—1563. Iharos XVI. századi urbáriumai A kanizsai uradalom 1530 és 1536 évi urbáriumaiban az alábbi somogyi községek szerepelnek az uradalom falvaiként: Iharos, Chyoo (Csicsó), Zentpaal (Szentpál), Chakan (Csákány), Myhald (Miháld), Dench (Dénes), Paald (Páld), Bérén (Berény). Közülük Iharosnak közöljük az adózása alapját képező jövedelem összeírását 1530-ból és 1563-ból. Iharos a tatárjárás után, a kanizsai váruradalom többi falvaival együtt a Kanizsay család birtokába került, majd házasság révén Ná- dasdy Tamás nádoré lett. 1557-ben birtokcsere következtében az uradalom a kincstár birtokába került. így az 1530-as úrbéri felmérés még Nádasdy birtokaként szabályozta a szolgáltatásokat, a második (1563-as) pedig már kincstári összeírás. Két összeírás emberöltőnyi távolsága szemléletes képet ad a török okozta háborús pusztulások nyomán a szolgáltatások alakulásáról, a hódoltság alatti pusztásodás megindulásáról, a falvak elnéptelenedéséről, a jobbágy háztartások és a telkek számának a csökkenéséről, valamint a szolgáltatások összetételének a megváltozásáról, jelezve egy falu életén keresztül a második jobbágyság kialakulásának a kezdeteit is. A két kivonatos urbáriumban — fordításban — az alábbiak olvashatók : 1530. »125 negyedtelek van a községben. Census: Szent György napján az uradalmi tisztnek adnak 3 dénárt. Szent Mihály napján az uraságmak negyedtelkenként adnak 25 dénárt, ugyanakkor az uradalmi tiszt kap 3 dénárt. A marhaállomány után közösen fizetnek 800 bécsi dénárt, a sertések után pedig 1 forintot. A bort kísérő személyzet negyedrészét a község köteles kiállítani. Victualia: (természetbeni szolgáltatások.) Évenként két negyedtelek együttesen tartozik adni 5 csirkét, 1 ludat, fél pint vajat, 2 sajtot. Húsvétikor negyedtelkenként az uradalmi tisztnek adnak 2 és fél tojást. Erzsébet napon negyedtelfcenként adnak 1 bécsi dénárt és 1 kenyeret. Karácsonykor negyedtelkenként adnak negyed köböl zabot. A más födesúr jobbágyai, akik az uradalomhoz tartozó szőlők valamelyikét bírják, 1 kappan és 1 kenyér beszolgáltatásával tartoznak. Az egész közösség a tisztnek tetsző mennyiségben köteles a várba és máshová is fuvarozni.« 52
