Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

rnas elsőség — legnagyobb számban kaposvári és somogyi férjeket, apá­kat és gyermekeket siratnak anyák és hitvesek és a még élő, igen hosz- szú idő óta messze földön a hazáért dolgozó munkaszolgálatosok az utol­só hetekben nem magukról írnak, hanem féltő aggódással kérdik, mi van veletek otthon? De nem maradtak le a kaposvári zsidók a békeidők közérdekű munká­jából sem. A megye, a város, a kulturális és jótékonysági intézmények testületéiben mindenkor módjuk és tehetségük szerint vettek részt sze­retett szülővárosuk fejlesztésének munkájában. Sem a békében, sem a háborúkban éppen Kaposvárott nem merült fel a zsidók ellen sem magatartás, sem kihívó, hazafiatlan, vagy akár a je'en- legi rendszer elleni viselkedés, vagy végül a szövetséges hadsereg tag­jainak zsidó házakban történt elhelyezése alkalmával sem, semmiféle kifogás vagy panasz. Alulírott tanács a legutóbbi nehéz viszonyok között is már több ízben felajánlottuk szolgálatainkat a vármegye és a város vezetőségének, azok igénybe is vétettek és az elénkszabott feladatokat eddig is közmegelége­désre teljesítettük. Belátjuk azt is, hogy a lakáskérdés haladéktalan megoldása elsőrendű közérdek. De legyen szabad felhívni a figyelmet arra, hogy Budapest, Szombathely, Léva, Losonc, Rákospalota és más városok is, értesülésünk szerint, nem gettószerűen oldották meg a lakás­kérdést. Legyen szabad hivatkoznunk arra, hogy a kaposvári és esetleg egyéb ide telepített nagyszámú zsidóság túlságos összezsúf olása nemcsak a zsidók, hanem az egész lakosságra felidézheti a háborús időkben rend­szerint fellépő járványok rémségét. Végül, légitámadás esetén is, az egész lakosságra vészthozó lehet emberek egyrészének túlságos zsúfolt­ságából keletkező tűzveszély, vagy egyéb veszedelem. Mindezek alapján alázatos kérelmünk: 1. Méltóztassék a zsidóknak egyes utcákba, vagy városrészekbe való ösz­szegyűjtését mellőzni, ez esetben alulírott szervezet felelősség mellett kötelezi magát arra, hogy elköltöztetések útján a kívánt mennyiségű és terjedelmű lakást az előírt idő alatt a hatóság rendelkezésére bocsájtja. 2. Méltóztassék módot nyújtani arra, hogy vezetőségünk két tagja még a döntés előtt adatszolgáltatás, felvilágosítás, vagy más célból Méltóságod által e tárgyban egybehívandó bizottság előtt a sokkal megfelelőbb élő­szó útján is rendelkezésre állhasson, meghallgattassék. A magunk részéről e célra Mittelmann Jenő gyógyszerészt és Anti Ödön kereskedőt, vezetősé­günk két tagjait hozzuk javaslatba. Kérelmünket Méltóságodnak és a bizottságot képező hatósági személyek­nek eddig is tapasztalt és hálásan köszönt jóakaratába és keresztény fele­baráti szeretetébe ajánljuk. Kaposvár, 1944. május 8. Alázatos tisztelettel: A Magyar Zsidók Központi Tanácsa Somogy megyei szervezete. Mittelmann Jenő elnök, Anti Ödön társelnök.-« Az »irattárba helyezett« beadványnak semmi foganatja nem lett. Először a déli határterületekről gyűjtötték össze a zsidó lakosságot, mivel attól tartottak a katonai hatóságok, hogy — azon keresztül — a jugoszláv partizánokhoz szöknek. Volt is alapja az aggodalomnak, miután a belügy­minisztérium közbiztonsági osztálya értesítette a pécsi IV. honvéd hadtest parancsnokságot arról, hogy budapesti zsidók — megkülönibözLető jelvé­nyük levétele után — igen nagy számmal átszöknek Tito csapataihoz. A hadtest parancsnokság — miután katonai és csendőrségi szervezeteit uta­185

Next

/
Oldalképek
Tartalom