Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

»A ho. alakulatainak legénységét orvosi bizottsággal megvizsgáltattam. A vizsgálat eredményéről az alábbiakat jelentem: 1. A legénység vizsgálatánál I., II., III. minősítést alkalmaztunk, melybe az I. = a »-harcosok«, II. = »segédszolgálatosok« III. = »megviseltek«-et osztályoztuk.

2. A legénység erőállapota:

Az összes kategóriákba tartozó leg.-nél egyaránt nagyobb fokú erőállapot csökkenést észleltem. Ez egyes esetekben odáig megy, hogy jól fejlett, eredetileg jól táplált embereknek főleg hasbőre petyhüdten, ráncosán lelóg, mintha bő volna a bőrük. Soványabb embereken aszottság képét mutatja. Így az I. kategóriába sorozott emberek is legalább 50%-ban kimerült emberek benyomását teszik. A II. és III. kategóriánál ezek a jelenségek fokozottabban tapasztalhatók. A II. kategóriába kellett sorozni az alkati gyengéket, a gyengén fejletteket is, mert ezeknek a száma oly nagy, hogy azoknak kórházi leadása lehetetlen volna. Feltűnő volt egyébként, hogy az alkati gyengeséget mutatók nagyrészt nem a ho. eredeti alakulataiból, hanem főleg a ho.-hoz csak Bugyonnij-ban bevonult menetszázadok embereiből adódtak, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy ezek a menetszázadok igen selejtes emberanyaggal indultak el, s komoly esetben alkalmazva, már csak testi állapotuknál fogva is, alig állták volna meg a helyüket. Az erőállapotot befolyásolja még: az alább még kifejtett nagyfokú elférgesedés is, mely az állandó viszketés miatt az emberek éjjeli pihenését lehetetlenné teszi.

3. Egészségügyi helyzet:

a) A legfontosabb jelenség az összlegénység általános elférgesedése. Ez kivétel nélkül imindenkinél tapasztalható, nagyobb százalékban tetvesség, kisebb százalékban rühösség, illetve mind a kettő egymás mellett: az állandó vakaródzásból keletkezett bőrsérülések fertőződéséből sebek, fekélyek, furunkulusok.és ezekből beállott további fertőzések, phlegmonák nagy számmal szerepelnek. Mint elősegítő momentum szerepel: a fehérnemű hiánya, illetve teljes lerongyolódása; továbbá a szappan hiány, amely nélkül még a melegvízben való mosakodás is teljesen eredménytelen, a zsúfolt elhelyezés; s az, hogy maguk az elhelyezési körletek is a lakosság által fertőződtek.

A betegség elleni küzdelem a legnagyobb nehézségekbe ütközik, mert megfelelő gyógyszer sem áll rendelkezésre; az eü. szeroszlop minden anyagát elveszítette s új szeroszlop kiküldéséig kellő anyag nem vételezhető fel; de az új fertőződést nem lehet elkerülni, mert a ruházat hiánya miatt a váltás nem vihető keresztül. Szükséges volna, hogy hetenkint legalább egy nap teljesen a tisztálkodás céljaira legyen fordítható.

b) Az ellennálló képességében csökkent emberek nagy számánál lépnek fel meghűléses és influenza szerű hurutos betegségek; ezeknek a fokozódására most az olvadással váltakozó hűvös időjárás mellett, főleg a lábbelik megviselt állapota miatt különösen nagy számban lehet számítani. Ugyancsak a lábbelik átnedvesedésére vezethetők vissza az elég gyakori vesegyulladásos esetek, melyek nagy vizenyővel járnak (a III. kategóriából több eset tartozik ezek közé).

c) A fagyás legsúlyosabb esetei valószínűleg már a menetek folyamán kórházba kerültek. Egyes kéz- vagy lábujjak lelöködésével, vagy több új, már sarjadó javulásával járó fagyásokat a II. kategóriába soroztuk (2—3 heti pihenésre szorulók).

4. A legénység psychikus állapota:

A túlnyomó többségnél nyomottságnak és sokaknál lethargiához hasonló

474