Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

1932—1934. 274. »A szegénység és a nyomor szinte megdöbbentő« a gazdasági válság esztendeiben I. A csurgói főszolgabíró egyik 1933. évi jelentésében az alábbi meg­döbbentő adatokat olvashatjuk: »Belezna községben 15 család 47 családtaggal teljesen keresetnélkül van. Kenyerük, élelmük nincsen, a község többi lakossága élelmezte eddig, azonban a község lakosai is olyan szegények, hogy maguknak is kevés élelmük van. Az ínségesek gyermekei, majd mind ruhátlanok és olyan rongyokban járnak, hogy mellette a környékbeli cigányok is jobban van­nak öltözködve.« II. A barcsi járási gazdasági felügyelő a nyomorgó bol'hói szegénységről a következőket jelentette 1934-ben: »A községben semminemű munkaalkalom, vagy kereseti lehetőség nin­csen. A szegénység és nyomor szinte megdöbbentő. A legtöbb háznál ser­tést nem öltek, sem hús, sem zsír, sem liszt, sem burgonya vagy főzelék­féle, de még só vagy világító anyag sincsen. Nyomorgó lakosság kenyér helyett kukorica pépet süt meg és ez képezi csaknem minden táplálé­kukat. A gyermekek lábbeli hiányában iskolába sem tudnak járni.« III. Kaposvár polgármestere pedig ezt foglalta 1933. évi jelentésébe: »A Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete Somogy megyei fiókja Ka­posvárott 1932-ben nem tudta elhelyezni a munkanélküli földmunká­sait. Olyan nagyfokú a munkanélküliség, hogy az egyik ármentesítési közmunkára 1120 szükséges munkás helyett 5533 munkanélküli jelent­kezett. Mindezeken a helyeken, beleértve Somogy vármegyét és Kapos­várt is, a munkanélküliség, a nyomor igen nagy és a munkások a legna­gyobb nélkülözésnek vannak kitéve.« Források: Csurgói főszolgabírói iratok 2143/1934. sz. Barcsi járási gazdasági felügyelő iratai 39/1934. sz. Polgármesteri iratok 1933. sz. 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom