Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
lasztott Turchányi Egon katolikus pap volt, aki két év múlva nyakig belemászott az IBUSZ botrányba, aminek következtében a pártból is kizárták. Turchányi a felszabadulás után eltűnt a közélet porondjáról. 1956-ban — Mindszenty titkáraként — ő vezette a fegyveres támadást az Egyházügyi Hivatal ellen, majd hamis iratokkal ki akart szökni az országból. Elfogták és börtönre ítélték. Lássuk a választási visszaélésektől hemzsegő ítélet szövegét és annak indoklását: »A Magyar Szent Korona nevében! A kaposvári kir. törvényszék, mint büntető bíróság nyilvános főtárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Dr. Krizsán Ferenc vádlott, 38 éves, r. kath. vallású szigetvári születésű, kaposvári lakos, magyar állampolgár, írni-olvasni tudó, vagyontalan, vármegyei aljegyző stb., főszolgabíró bűnös a Btk. 3. §-ába ütköző 9 rendbeli személyes szabadság elleni vétkességben. A kir. törvényszék ezért: Dr. Krizsán Ferenc vádlottat Btk. 193. §~a alapján a Btk. 92. §. alkalmazásával a Btk. 96. és 97. §-nak felhívásával összbüntetésül 50 (ötven) P. pénzbüntetésre ítéli.« Indokolás : A kir. törvényszék dr. Krizsán Ferenc vádlott előadása, Prieszter István és Kőműves József tanúk vallomásai, Birkás József sértettnek eskü alatti vallomása és a vádlott által a karádi m. kir. csendőr parancsnoksághoz intézett felhívás tartalma alapján tényállásként megállapította, hogy: Az 1931. évben megejtett országgyűlési képviselőválasztás Tabon június hó 28-án folyt le, — dr. Krizsán Ferenc vádlott Somogy vármegye alispánja által a képviselőválasztás idejére a tabi járás főszolgabírája mellé rendeltetett ki szolgálattételre. Megbízásához tartozott, hogy a tabi választókerülethez tartozó Karád községben is ellenőrizze a választási mozgalmat és a rend fenntartásáról gondoskodjék. Ezen megbízatása folytán választást megelőzőleg többször megfordult Karád községben s minthogy arról szerzett tudomást, hogy ezen községben az előző választás alkalmával is zavargások fordultak elő, továbbá mert egyesek agresz- szív fellépéséről is értesült, több községbeli úriemberrel megbeszélést tartott arra vonatkozólag, hogy miként lehetne a rendet és a szavazások zavartalanságát biztosítani. Ezen megbeszélés alkalmával vitéz Ig- mándy Hegyessy testőrezredestől és másoktól is úgy értesült, hogy 10—12 ember veszélyezteti a rendet. Ezen egyéneket, — akiknek személyazonossága ma már meg nem állapítható, —■ magához hívatta, akik meg is ígérték, hogy minden rendzavarástól tartózkodni fognak. Napok múlva azonban újból olyan értesüléseket szerzett a vádlott, hogy egyesek erőszakoskodnak, az egységespárt jelöltjének híveit fenyegetik s félő, hogy a választás nem fog zavartalanul lefolyni. Ennek hatása alatt vádlott indokoltnak látta katonaság kirendelését kérni s ismét kimenni Karádra az ottani vezető emberekkel a helyzetet megbeszélni. Ezen megbeszélésen vitéz Igmándy Hegyessy ezredesnek, dr. Jeszenszky orvosnak és még másoknak, a vádlottnak, úgy mint Prieszter István főjegyzőnek is az volt 431
