Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

hely 2.4—24 méter hosszú, tehát a miniszteri rendelet értelmében (36328/1930. NMM.) 12—12 ágyhelyet helyezhettek volna ott el. Ehelyett több mint háromszor annyit zsúfoltak be. A nőik 16—16 méter hosszú fekhelyén 16 személy helyett ötször annyit helyeztek el. A nők egy része hozott párnát és derékaljat hazulról, mosdási és mosási alkalmatosság azonban nincs. Élelmiszerüket sem tudják zárni, sem pedig fedett helyre elhelyezni. Árnyékszék egyáltalán nincs, csak két kezdetleges latrina, mely már az első napokban használhatatlanná vált.

Az udvaron levő gémeskutat jelölték ki ivó és mosdó víznek, melyet állatitatásra is használnak. A vályú nem volt 5 méterre a kút szélétől, a víz visszacsurgott. A kút a föld színe felé nem volt kifalazva. A víz kémiai elemzése során ammóniát találtak benne, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősítették. Egy másik kutat is használnak, melynek vize olyannyira szennyezett, hogy meg sem merték vizsgálni.

A konyhában egy gyermekes cselédcsalád lakott, és azon át kellett a summás gazdának járnia. A konyha mögött még az előző évekből nagy- mennyiségű hulladék és szemét hevert. A körorvos erről a helyzetről már az elmúlt években is jelentést tett, de a körjegyző intézkedéseit csak részben foganatosították. Pedig egypár éve a munkások összes holmija bentégett e rosszul elhelyezett szálláshelyen, s ha újból tűz ütne ki és a hálóhelyek nem üresek, akkor nagyobbszabású szerencsétlenségtől lehetne tartani. A felügyelet nélkül játszó gyermekek is bajt okozhatnak, Két éve az egyik súlyos mérgezést szenvedett. A munkáltató a summások családtagjait orvosi segítség nélkül hagyja, nem törődnek vele, ha betegen feküsznek a többiek közt. Néhány éve ebben a gazdaságban nagy arányokat öltött a vérhas.

A gyermekek éjjeli sírása a munkások álmát zavarja. A miniszteri rendelet ezért határozottan előírta, hogy a családokat külön kell elhelyezni. Az orvos azt javasolta, hogy gazdasági szakértő szálljon ki, állapítsa meg, hogy az uradalom nem tesz eleget a miniszteri rendeletnek, a legelemibb egészségügyi intézkedések tételére utasítsa, vagyis készíttessen árnyékszékeket, szereztessen be szalmazsákokat, különítse el a trahomásokat, stb.

Június hóban a körorvos ismét megnézte Középnyires pusztán a munkások elhelyezését, s azt még mindig zsúfoltnak találta. A helyiséget nem tisztítják, tele van bolhákkal. Az ivásra kijelölt kút szennyezéstől való megóvására semmi sem történt. Arnyékszék sem. készült, mindenütt piszok volt és bűz.

Az augusztusi vizsgálat még mindig egészségtelen állapotokat talált. A kenyereket nem takarták le, a konyhában változatlanul egy cselédcsalád lakott, s az árnyékszék sem épült fel a közelben, így a fertőzés gócát sem számolták fel. A kút fedetlen,, a munkáslaktanyát nem takarítják megfelelően, a szalmazsákok igen porosak, mert a padláson árpát tartanak, és amikor forgatják, a padlódeszkák közt az ágyhelyeket elárasztja a por. Az ablakok egy részét deszka borítja, más részét semmi. Ez veszélyezteti az egészséget.

Az intéző válaszában ezeket a kifogásokat azzal hárítja el, hogy ősszel az uradalom renováltatni fogja a házat és akkor rendbe téteti az ablakokat.

A közigazgatási hatóság általában szemet hunyt a fentiekben részletesen vázolt súlyos muhkáslakás-hiányosságon, elfogadta az uradalmak kifogásait, melyek mindent a gazdasági válsággal magyaráztak.«

125