Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
Ezen három rossz útszakasz eredménye az, hogy Alsó- és Felsősegesd két népes nagy község, kora ősztől késő tavaszig úgyszólván teljesen el van zárva a külvilágtól és kocsin, vagy autón nem tudja elérni a megye fő- közlekedési útját, a künkért. Minthogy néhány hét múlva a püspökünk érkezik ide bérmáló kőrútján, a május végén tartandó hősök szobrának leleplezésénél pedig József főherceg őfenségét várjuk ide, kik előreláthatólag mindketten autón akarnak utazni, nagyon ajánlatos volna ezen útszakaszok közül legalább az első kettőt annyira rendbehozatni, hogy ők kocsijukon idáig eljöhessenek. Ha ez nem történik meg, akkor bizony nagyon könnyen megeshetik, hogy autó helyett négy ökörrel fognak Se- gesdre érkezni. Maradok Alispán Űr kész híve gróf Széchenyi Bertalan.« Forrás: Alispáni iratok 11408/1929. sz. 259. 1929. május 22. » . . . a részünkre megígért nyugdíj el van törölve-« Az esztergomi főkáptalan által elbocsátott öreg szenyéri cselédek nyugdíjért könyörögnek. A két öreg cseléd kérvényét a népjóléti és munkaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterihez, a miniszter a marcali járás főszolgabírájához, a főszolgabíró a tapsonyi elöljárósághoz küldte, ahol — Récsey Antal káptalani jószágfelügyelő jelenlétében — jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a kérvényt aláíró cselédek valóban hosszú ideig álltak az esztergomi főkáptalan szolgálatában, de leszögezte azt is, hogy a káptalan a kiöregedett alkalmazottait segélyezni nem tudja, mivel »azok száma a több százat is meghaladja.« A földművelésügyi miniszter az öreg cselédek kérését válaszra sem méltatta. »Kegyelmes M. Kir. Munkaügyi és Népjóléti Miniszter Ürnak, Budapest. Alulírottak azzal a tiszteletteljes kérésünkkel járulunk a Kegyelmes Munkaügyi és Népjóléti Miniszter Űr kegyes színe elé, hogy kegyeskedjen az alulírott okokkal támogatott kérelmünket meghallgatni. Mi, Nadrai Ferenc és Horváth József szenyéri lakosok az esztergomi főkáptalan Tapsonyhoz tartozó uradalmában mint mezőgazdasági cselédek voltunk alkalmazva az elöregedésünk végéig. Én, Nadrai Ferenc 43 évig szolgáltam egyfolytában. Én, Horváth József 52 évig szolgáltam ugyancsak egyfolytában ezt az uradalmat. A szolgálati időnk alatt más uradalomban nem szolgáltunk. Az elöregedésünk után az uradalmi jószágfelügyelő úr nekünk a szolgálati időt felmondta azzal az utasítással, hogy az érdemleges szolgálatunkért bennünket nyugdíj illetményben fog részesíteni. A jószágfelügyelő úr nekünk 1922. évben mondta fel a szolgálatot. Attól az időtől fogva ezideig nyugdíj illetményben nem részesültünk s ez iránt beterjesztett kérésünket a jószágfelügyelő úr azzal utasította el, hogy a részünkre megígért nyugdíj el van törölve. Miért is az elöregedő-
