Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)
nyei volt Kegyes Tanítórend tulajdonát képezett kormányzólaknak részletes felvétele tárgyában. A felvétel céljából a mai napon megjelenvén, a bizottság a következőkből alakult meg: Mint elnök: Farkas János, a Járási Munkástanács elnöke, Buchwa'ld Lajos mérnök, a Somogy megyei Kerületi Termelési Biztosságtól kiküldve, dr. Máthé Ernő orvos, Stadler György, a Mernyei Munkástanács elnöke és Bodlaki Oszvald, annak jegyzője. A megalakulás után a bizottság a kormányzói lakot beható helyszíni szemle alá vette s a következőket konstatálta: A kormányzói lak a Kaposvár— Siófok-i h. é. vasút Mernye vasútállomástól mintegy 800 méter távolságra fekszik a faluban, árnyas park közepette, észak-déli irányban. A kastély előtt árnyas, gondozott utakkal ellátott mintegy 1/2 kát. hold terjedelmű park, míg a kastély háta mögött 2 1/2 kát. hold gyümölcsöskert, sok nemes és évtizedes gyümölcsfákkal és teljesen bekerített zöldségeskerttel. A park ezen része az északi irányban enyhén emelkedik, pormentes, védett fekvéssel. A bizottság egyöntetű megállapodása alapján a kastély kiválóan alkalmas vagy üdülőtelepnek (semminemű átalakítással), vagy pedig némi átalakítással kórház céljaira is.-« Forrás: Somogyi Munkás 1919. jún. 20. Kerületi Termelési Biztosság iratai. 1919. (Iktatatlan.) 232. 1919. augusztus 2. Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos bejelenti a Kormányzótanács lemondását A fiatal magyar Tanácsköztársaság sorsát a nemzetközi fegyveres ellenforradalom csakhamar megpecsételte. 1919. augusztus 1-én a Kormányzótanács lemondott. A megyei munkástanácsok hivatalos értesítést kaptak arról, hogy »a kormányhatalmat a munkás szakszervezetek régi kipróbált vezetői vették át«, s hogy »minden munkástanács a helyén marad«. Ám a helyzet ennél sokkal bonyolultabb volt s az adott körülmények között a tájékozódást és a tisztánlátást nagyon megnehezítette. Ugyanis Peidl Gyula kormányelnöki megbízása látszólag nem engedett a Tanács- köztársaság bukására következtetni, hiszen megbízatását a Kormányzó- tanácstól és a Központi Munkástanácstól nyerte. A szociáldemokrata munkások nagy része is ragaszkodott a munkáshatalom változatlan fennmaradásához. Amikor azonban a kormány hangoztatni kezdte a március 21-ét megelőző állapotok visszaállítását, s ennek érdekében a kormányzótanácsi rendeletek revízióját, s amikor a belső ellenforradalom erői e bizonytalanságban minden erejüket a régi rend visz- szaállítására igyekeztek felhasználni, a munkástanácsok csakhamar defenzívába szorultak. 377
