Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

225. 1919. május 22. Gazdasági helyzetjelentés Somogyból Alighogy befejeződött a somogyi nagybirtok szocializálása, termelő- szövetkezetekké való átformálásának munkálata, a földművesszövetkeze­tek termelési és közélelmezési központja részletes gazdasági helyzetjelen­tést küldött a Földművelésügyi Népbiztossághoz. A jelentés a termelő- szövetkezetek szervezettségéről, tervszerű gazdálkodásáról s egységes üzemvezetéséről tanúskodik. Néhány részlet a jelentésből: »Ember egészségügy. Űj majorok létesítésénél figyelemmel leszünk arra, hogy az építkezés módszerénél a falu rendszer célszerűen nyerjen alkal­mazást. Ezzel kapcsolatosan arról is történik gondoskodás, hogy a hiá­nyosan felszerelt iskolák a modern kor követelményeinek megfelelően felszereltessenek és olyan majorokban, ahol iskolák felállítása válik szükségessé, ha átmenetileg nem is a kívánt méretekben, de mégis a célnak megfelelően létesíttessenek. Beteg és szülő szobák létesítése a ma­jorokban, hogy az orvosok munkáját sebesebbé és intezívebbé tehessük. Szántások. A szántási munkálatok a szövetkezeti gazdaságok területén örvendetesen előrehaladtak, kivételt csak azon területek képeznek, ame­lyek mély fekvésűknél, s ennek következtében erősen csapadékos vol­tuknál fogva sem gőzekével, sem igával megközelíthetők nem voltak. A szántások időben és kedvező nagy területen való végrehajtása azáltal volt lehetséges, hogy a gazdaságok központilag kezeltetnek, s egyes gaz­daságokban felszabadult iga és szántógép odaküldettek, ahol azok célsze­rűen felhasználhatók voltak. Tehenészet. Jóllehet a vármegye területén a klimatikus és talajviszonyok predesztinálják a gazdaságokat a tehenészetek létesítésére, erre eddig kellő figyelem nem fordíttatott úgyannyira, hogy még a megye tejszük­séglete is csak részben volt fedezve, a főváros ellátására pedig csak kis mennyiségű, vagy alig számbavehető tejtermék bocsáttatott rendelkezésre. Itt gondunk volt arra, hogy ezek lehetőleg vasúti állomásokhoz közelfek­vő gazdaságokban létesüljenek, ahonnan a tej közvetlen fogyasztásra kerül, míg a vasúttól távolabb fekvő gazdaságok tejmennyisége feldolgozva ke­rüljön közfogyasztásra. Ezen új tehenészetek létesítésénél, illetve e meg­levők kiegészítésénél különös gond fordíttatott arra, hogy a balatonmel- léki gazdaságok, — ahol is ez irányban eleddig igen kevés tétetett — tej- produkció fokozására rendeztessenek be, annál is inkább, mert ez semmi kockázattal nem jár. A tej különös áldozatok nélkül a gazdaságoktól köz­vetlenül bocsátható a közfogyasztás rendelkezésére és a fürdőidény el­múltával a kedvező vasúti fekvésnél fogva, vajmi könnyen és gyorsan szállítható Budapestre. Már eddig is sikerült ezen balatonmelléki gazda­ságokban circa 500—600 darabra rúgó új tehenészeteket létesíteni.« Faber Oszkár megyei gazdasági főmegbízott — végül is — e sza­vakkal zárta a jelentést: »Fent előadottak után bizton reméljük, hogy a többtermelést célzó tö­rekvéseinket teljes siker fogja koronázni, el fogjuk érni azt, hogy a me­gye területén levő szántóföldek idejében és kellően megszántassanak és megtrágváztassanak, s ezáltal már a legrövidebb idő alatt odajussunk, 370

Next

/
Oldalképek
Tartalom