Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
1908. febr. 16-án már a negyedik megyei ipártértekezletről számolhatott be a Népszava »A Somogy megyei pártértekezlet« címmel: »A Somogy megyei pártszervezetek e hó 16-án tartották IV. megyei értekezletüket Kaposvárott. Az egybegyűlteket Ehr Lajos elvtárs üdvözölte a vezetőség nevében s az értekezlet vezetésére elnöknek Magyar Mátyást, jegyzőnek Egerszegi Jánost választották meg. Napirend: 1. Jelentések. 2. A vidéki szervezetek kiépítése. 3. A pártadó, a pártsajtó és a kerületi titkárság. 4. Küzdelem a választójogért. 5. Fölmentvény és az új vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. Az értekezlet megnyitása után megválasztották az igazoló bizottságot. Kovács Miksa elvtárs megtette a titkári jelentést. A jelentés elején a hatóságok üldözéséről és törvénytiprásáról emlékezik meg. A lefolyt évben több elvtársunkat 1218 korona pénzbírságra és 168 napi elzárásra ítéltek jogerősen. A belügyminiszter egy szakcsoportot oszlatott föl. Két sajtó útján elkövetett izgatásért pör van folyamatban: 18 gyűlést tiltottak be. Október 10-én 2000 munkás tette le a szerszámot, hogy a választójog érdekében tüntessen. Nyilvános népgyűlést hat, szakgyűlést kilenc, fölolvasást 23 esetben tartottak. A sztrájkban 212 munkás vett részt 21 hétig. A sztrájkok átlagos eredménye 15 százalék bérjavítás és 10 százalék munkaidő rövidítés. A földmunkásokat a legjobban üldözik a szolgabírák. Innen a nagy kivándorlás. A vezetőség a nagy üldözések ellenére is igyekezett kötelességégének eleget tenni. Susinka József elvtárs a pártszervezetek kiépítésének a fontosságát ismerteti s a következő határozati javaslatot terjeszti be elfogadásra: Utasítsa a megyei értekezlet az új vezetőséget, hogy a vidéki községekben alakítsa meg a pártszervezeteket és a pártprogramot a legszélesebb körben terjessze. E határozatot a következő pótlással fogadták el: Hasson oda a pártszervezet, hogy Kaposváron az utcai bizalmi férfiak megválasztásával a házi- agitáció munkálatait megkezdi. A kandidáló bizottság kiküldése után Kovács Miksa a napirend harmadik pontját fejtette ki. Beszédében erősen hangsúlyozta a rendszeres pártadó bevezetésének szükségességét s a következő határozati javaslatot nyújtotta be elfogadásra: A megyei pártértekezlet utasítja a vezetőséget, hogy azokban a községekben és városokban, ahova a Népszavának csomagokba való küldése egyelőre nem valósítható meg, ott vezesse be a pártadót. A pártadót négy fillérben, a kerületi titkári járulékot két fillérben állapítva meg s ez minden szervezett munkásra kötelező. A napirend ötödik pontját Ván- tus elvtárs fejtette ki. A mai politikai helyzet ismertetésével kapcsolatban a választójog fontosságáról beszélt s rámutatott arra a történeti hivatásra, amely a munkásságra vár. A közelgő küzdelemben minden öntudatos munkásnak részt kell vennie. A politikai tömegsztrájk eszközének az alkalmazása tekintetében az értekezlet teljesen egyetértett. Többek felszólalása után az értekezlet megszavazta a fölmentvényt és megválasztotta az új vezetőséget, amelynek tagjai a következő elvtársak: Bezur Kálmán, Breitenbach Antal, Fehér István, Egerszegi János, Grün- wald Ferenc, Kovács Miksa, Bereck Emil, Mikulás Márton, Susinka József, Kühnel Vince és Weisz Ferenc, az ellenőrző bizottságba: Kamarer Béla, Magyar Mátyás és Panlovics Károly. 330
