Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V-XVI. század)
Tehát én Istennek és Szt. Jakabnak monostort építettem s mindazt ami csak vagyoinomból tellett, avagy amit csak meg tudtam szerezni uraimtól, az én lelkem üdvösségéért, a király és az ország nagyjainak helybenhagyásával és bizonyságtételük mellett olyan szándékkal adtam át, hogy ameddig csak élek, addig ugyanazon monostort az apáttal együtt kormányzóm és gondoskodom is róla (szabadabban: «meg is védelmezem«). Azokat pedig, akik a fent felsorolt dolgokból bármit is elvennének, a monostortól, sújtsa az Istennek, Szent Máriának, Szt. Jakabnak és Isten minden szentjeinek átka s legyen részük a kárhozat- ban Judással, Krisztus árulójával együtt s küzdjenek meg vélem a magasságos bíró előtt az ítélet napján Ámen.« Forrás: OL. Ühtritz-Amadé cs. lt. Lad. 10. fasc. 5. Ur. A. (Fi'lmtár 2191. doboz.) Közli: Kumorovitz L. Bemát: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. Tanulmányok Budapest múltjából. XVI. Bp. 1964. 43—'83. 11. 1091. A somogyvári monostor 30 évvel később az 1061-ben kiadott zselicszentjakabi alapítólevelet egy másik igen jelentős oklevél követte: az 1091-ben keltezett somogyvári monostor alapítólevele. A honfoglaló és államalapító magyarságnak ettől kezdve «Koppány vezér birodalmában«, s még jóval utána is Somogyvár lett a központja. Amikor 1091-ben I. László tekintélyes seregével Horvátország elfoglalására sietett a négi római útvonalon — amely Fehérvártól a Zala folyóig vezetett, majd Balatonhidvég táján Somogyba térve Segesd körül egyesült a «hadinagoth« (hadi nagy út) Balatontól délre eső részével — e megyén és a Dráván keresztül tette meg menet is, jövet is az útját. A hadiút (via exercitus, exercitualis) a Balaton déli partján Gamásza, Szemes, Marcali irányában futott, majd egyesülve: Segesden át vezetett a Drávához, amely Vaskán vagy Drávafokon, ill. Révfalun vezetett keresztül. Ez az esztendő volt a somogyvári apátság alapításának az esztendeje. A somogyvári monostor alapításával a saint-gillesi francia anyaapátság legtekintélyesebb leányapátsága Somogyvár lett. Ismeretes, hogy a monostor alapítása óta még száz év múltán is francia szerzeteseket vettek föl az apátság (kolostorába, s benne a magyar középkornak egyik igen jelentős kultikus és kulturális központja épült ki hazánkban. A magyar és a francia kulturális érintkezések jelentős nyomai századokon keresztül Somogyvárhoz fűződtek. A somogyi benoés monostor a középkori magyar írásbeliségnek egyik legjelentősebb vidéki központja lett Tihannyal, Pannonhalmával, Győrrel és Veszprémmel együtt. A monostor jellegére francia lehetett, ha minden egyes tagja nem is volt az, hiszen a lelkészi teendők eüátását és a hiteleshely vezetését 33
