Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

Az uralkodó osztályok kormányzati válságának éppen az volt a legnagyobb ellentmondása, hogy 48-as alapon akartak hatvanhetes politikát folytatni, lényegében azonban, amikor a koalíció uralomra jutott sem történt érdemi változás, hiszen osztálytartalmánák a hatvanhetesekéhez képest azonos volta folytán maga sem csinált semmi mást, csak folytatta azt, amit elődei csináltak. Jól írta a néppel szemben álló »nemzeti« politikáról a helyi SOMOGYVÁRMEGYE: »A nemzeti kormány hivata~ los nemzete nem a nép, hanem az ezer holdasok.«

Somogy vármegye 1905. júl. 12-én lépett az alkotmányvédő vármegyék sorába és kezdte meg »nemzeti« ellenállását. Ekkor mondta ki a törvényhatósági bizottság, hogy:

»1. Minden oly kormányzat ellen, mely alkotmányellenes, tehát a jelenlegi kormány ellen is, mely kész az országgyűlés kifejezett akarata és bizalmatlansága ellenére is kormányozni, az ország közvagyona és jövedelmei felett a képviselőház egyenes tiltakozása ellenére, tehát törvénytelenül rendelkezni — a vármegye törvényhatósági bizottsága ezennel ünnepélyesen tiltakozik, a jelen kormányt nem csak nem támogatja, hanem iránta a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik.

2. Elvárja és megköveteli a vármegye összes tisztviselőitől és a vármegyébe kebelezett községek és városok elöljáróságaitól — így az alábbiakat egyenesen meg is tiltja —, hogy a kormánynak a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtására, beszedésére és beszolgáltatására, vagy a törvényhozás által meg nem szavazott újoncok előállítására vonatkozó rendeletéit akár közvetlenül, akár a főispán vagy bárki más útján intézteinek hozzájuk — végre nem hajtják és annak végrehajtásában közre nem működnek.«

A névszerinti szavazáskor igennel szavaztak 108-an, nemmel csak egy törvényhatósági bizottsági tag.

Az 1905. évi augusztus hó 7-én tartott évnegyedes közgyűlés tárgy- sorozatában szerepelt báró Fejérváry Géza miniszterelnök körlevele az elnöklete alatti minisztérium megalakulásáról és a törvényhatóságokhoz megküldött intő szózata. A leiratokkal szemben a közgyűlés határozata a következő volt:

»A vármegye közönsége e tárgyban f. évi július hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésen már állástfoglalt, de újólag is kijelenti, hogy a Fejérváry kormányzat iránt a legnagyobb fokú bizalmatlansággal viseltetik. támogatását nem helyezi kilátásba, működését törvény és alkotmányellenesnek tartja, így a leiratot irattárba helyezni rendeli.«

A közgyűlés Kapotsfy Jenő törvényhatósági bizottsági tag indítványára 50 tagú bizottságot küldött ki az alispán elnöklete alatt az »ellenállás« irányítására.

Október 2-án a megye újra rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a törvényhatósági bizottság 342/16548. és 346,17895. sz. határozatainak a belügyminiszter által történt megsemmisítésével foglalkozott.

»A törvényhatósági bizottság — szól a határozat — a belügyminiszter megsemmisítő leiratát tudomásul nem veszi, hanem újból kimondja, hogy az újonc és adómegtagadásra vonatkozó 342. és 346. sz. határozatait, tekintettel az 1886. évi 22. te. 5. §-ában foglalt rendelkezésre, a miniszter intézkedése előtt már jogerőssé vált, de eltekintve ettől, az országgyűlés mindkét háza által bizalmatlansággal fogadott kormányt nem ismeri el

318