Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
nincs rajta semmi élet, csak a Holt tenger lehet ilyen elhagyatott és kihalt.« Forrás: V. Tissot: La Hongrie de 1' Adriatique au Danube. 1882. 184. 1901. » . . . vármegyénk több községében a kisgazdák oly sanyarú viszonyok közé jutottak, miként az elszegényedés s így a pusztulás legvégső fokán állanak ...« A megye közigazgatási bizottsága Ráksi, Magyaratád és Szentgá- loskér községek kisgazdatársadalmának eladósodására vizsgálóbizottságot rendelt ki. A vizsgálat felhívta a főszolgabírók figyelmét a falusi korcs- márosok rejtett uzsoraakcióira és az italmérési engedélyek kiadásának korlátozására. A kérdés hátterében mutassunk rá a polgárosodni akaró parasztság megfelelő hitelének a hiányára is, amelynek 'következtében aihhoz fordult hitelért, akihez tudott. E problémakör képezte egyik gyökerét a Nagyatádi Szabó-féle kisgazdapárti mozgalomnak is. Íme, Somogy vármegye Közigazgatási Bizottságának Kaposvárott, 1901. máj. 8-án tartott ülésének valamennyi főszolgabíróhoz megküldött határozata: »1334, kgb. 1901. sz. Valamennyi t. főszolgabíró úrnak! Tudomásunkra hozatott, hogy vármegyénk több községében a kisgazdák oly sanyarú viszonyok közé jutottak, miként az elszegényedés s így a pusztulás legvégső fokán állanak; ebből kifolyólag kiküidtünk egy bizottságot, hogy a különösen elszegényedett Ráksi, Magyaratád és Szentgáloskér község viszonyait vizsgálat tárgyává tegye. Ezen bizottság jelentését megtette s abból sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy azokban a lakosság anyagi tönkre jutásának egyik legfőbb oka a régibb időben dívott uzsoráskodásban keresendő. Igaz, hogy ma már az uzsoráskodás büntethető alakban nem nyilatkozik meg, azonban félő, hogy a leplezett formában még ma is űzetik, ennélfogva felhívjuk a t. főszolgabíró urakat, hogy járásukbeli községeinek vagyoni viszonyait mindenkor a legéberebb figyelemmel kísérjék, és ha olyféle üzelmek nyomára jönnek, mely az űrbéri birtokosok anyagi jólétére veszélyesekké válhatnának, jelentésüket ezen bizottsághoz azonnal megtenni ne késsenek. Különösen pedig igyekezzenek annak kipuhatolására, mely községekben van szokásban a korcsmái hitelnek váltó alakba burkolása? Ugyanis köztudomású, hogy egyes községekben a korcsmárosok a korcsmái hitelről szóló 1883. évi 223. számú vármegyei szabályrendeletet olyképp játsszák ki, hogy az abban megengedett és perelhető 4 korona követelésüket meghaladó összegről váltót vesznek és így azt el nem veszíthetvén, ily módon viszik a lakosságot könnyelmű költekezésre és végül vagyoni romlásra és így megy át egyes községekben az úrbéri birtokok bizonyos része, da mindenesetre nagy hányada a korcsmáros birtokába. Habár a korcsmárosok ezen eljárása leplezett voltánál fogva meg nem 309
