Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

1869. márc. 3.

i*A communisticus törekvések a társadalmi renddel összeférhetetlenek«

A kiegyezés nem jelentett békét a társadalmi osztályok között, a kibontakozó kapitalista viszonyok újabb s élesebb ellentmondásokat hoztak a felszínre. így egyik oldalon a vagyonosabb rétegek fényűzését ■és egyre gyorsabb gazdagodását, a másik oldalon pedig a tömegek nagy részének fokozódó elszegényedését. Ez tükröződik az alábbi két dokumentumból s a korabeli sajtó hasábjairól is, amely az 1869-i képviselőválasztásokról tudósítva, így fogalmazott: a néptömeg, »mely csak egy Istent ismer és egy Kossuthot, ezeken kívül pedig csak legelő s szántóföld osztást.«

Az. első dokumentum kapcsán utalhatunk arra is, hogy milyen gyorsan ütöttek vissza az 1848 által meg nem oldott, az 1850—1867 között pedig a parasztság ellenére »megoldott« agrárproblémák, amelyek így kapitalista kori agrártörténetünk legsúlyosabb örökségeként maradtak vissza megoldatlanul. Somogy vármegye rendkívüli bizottmányi nagygyűlése 1869. márc. 3-án tárgyalta a heves választási küzdelmek »■communisticus« és földosztó paraszti törekvéseit. Lássuk a bizottmányi nagygyűlés határozatát:

»-Az újabbi időkben felmerült választási mozgalmak alatt nyilvános fenyegetések, sőt tettleges bántalmazások esetei fordulván elő a vármegyében, annyira, hogy a választó polgárok egyrésze megfélemlítettvén, a törvények által megengedett választási jogával élésben gátoltatik, félreértett és félremagyarázott beszédek következtében, a tulajdon szentségét megtámadó és a társadalmi életben soha nem teljesülhető vágj^ak forognak a nép nyelvén: hogy ezen irány a közrend és béke megingatására fel ne használtathassák, főispán úr Öméltósága e részben teendő intézkedésre a vármegye közönségét felhívja.

Megütközéssel és általános rosszalással fogadja ezen megyei nagybizottmány egyrészről, a legközelebbi országgyűlésre küldendő képviselők választása alkalmából felmerült mozgalmak azon irányát, mely újabb időkben a választó polgárok egy része ellen nyilvános fenyegetésekben, ezek általi elrémítésben sőt tettleges bántalmazásokban is már megnyilvánult olyannyira, hogy ezek által az alkotmányos élet egyik alapföltétele a szabad választási jog már-már veszélyeztetik, másrészről nem hagyhatja figyelem nélkül a nép közt másnak tulajdon utáni vágyok terjesztésére irányozott azon törekvéseket, melyek újabb időkben éppen a képviselői választások alkalmából előidéztettek. Tekintetbe,véve ennél fogva, hogy ezen megyei nagy bizottmány önkormányzat jogánál és a közcsendet és rendet fennálló törvényeink szerint megóvni és fenntartani hivatásánál fogva köteles — tekintetbe véve továbbá, hogy mind a tapasztalás, mind a részre hajlatlan történelem úgy tanítja miként félreértett s félremagyarázott, társadalmi rend felforgatására izgató bűnös beszédek által előidézett ily nemű törekvések lángja végleg mindig a szegény tévútra vezetett nép könnyeivel lön eloltva — ezen megyei nagv- öizottmány a községi bírókat és elöljárókat a közcsendnek és társadal161.

269