Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

154. 1853—1865. Az úrbéri rendezések Somogybán A parasztságnak a legfontosabb termelőeszközzel: a földdel való ellátottságát alapvetően befolyásolták az 1848 előtti, illetve — zömében — az ezutáni esztendőkben foganatosított úrbérrendezési eljárások. Az el­járásnál az egyilk fő kérdés a paraszti, illetve az urasági föld mennyisé­gének és minőségének a meghatározása volt, a másik pedig a kétféle jellegű földbirtok elkülönítése, illetve tagosítása. A birtok nagyság meg­határozása könnyebb feladat volt, hiszen az 1853. március 2-i császári nyíltparancs — bár a telepítvényes falvak és a dézsmás szőlők megvál­tásának kérdését elintézetlenül hagyta hátra —, a paraszti birtokok zö­mét jelentő telki, irtás, s maradvány földek, illetve a közös erdő és legelői haszonvételek ügyét egyértelműen elintézte. Nagyobb viták csak az 1848 előtti bizonytalan területszámítás (osz­tályozott holdak) és az újonnan bevezetett 1600 O-öles holdak közötti arányosítások kapcsán, illetve a volt úrbéresek járandóságának kimérése körül keletkeztek, különösképp akkor, ha a rendezések során megváltoz­tatták a határ hagyományos szerkezetét, más szóval, ha a tagosításra is sor került. Az okszerű gazdálkodáshoz feltétlenül hasznos tagosítás szük­ségességét a nagybirtokosok is csak aiz 50-es évek végén kezdték meg­érteni, az osztrák hatóságokkal amúgy is ösztönösen szemben álló pa­rasztság azonban már a kezdetben is gyanakodva szemlélte az esemé­nyeket. A bizalmatlanság csak tovább fokozódott, különösképp akkor, amikor az eljárások során kellemetlen tapasztalatokat is szereztek. Az alábbi pársoros németnyelvű jelentés ilyen visszaélésekre vet fényt: Pusztakovácsiban 500, Nagygombán 150, Szilben 305 holddal károsították meg a volt úrbéreseket: »So wurden bei der Commasation der Puszta Kovácsi im Vergleich zur Catastral-Vermesserung um 500 Joch zu wenig vermessen, in der Edel­gemeinde Nagy-Gomba (Somogy) 150 Joch, in Szili (Öedenburger Distrikt) 305 Joch, usw.« És, hogy ezek a visszaélések mennyire nem csak lokális jelenségek voltak, mutatja az alábbi táblázat is, amely szerint a felvett 287 község közül 113-ban per útján kellett tisztázni az úrbéri ügyeket. A táblázat összehasonlításának alapjául az szolgált, hogy az eljárások mikor és mi­lyen módon végződtek? így tehát nincsenek kimutatva az 1848 előtt le­zárt perek, ha az érintett helységben 1848 után perújrafelvétel történt. A részletezett 287 helység közül nem sikerült Töröcske és Poklosi besoro­lása, ezenkívül 10 másik falut, mivel a per 1873-ra még nem fejeződött be, csak summásan tüntettük fel. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom