Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

helyett szabályszerű királyi posta állíttatott fel, amelyhez a most is élő Honig József postamester neveztetett ki. Egyszersmind az imént kine­vezett Tallián János helyébe főnökül az általánosan tisztelt Hochreiter Ambrus neveztetett ki s Schröder József választatott meg polgármes­ternek. Mindkettőnek kötelességévé lön ezen itt most másodszor történt esemény (célzás az uralkodóház tagjainak 1852-ben történt látogatására) alkalmával a legtisztességesebb, de a magyar öntudatra nézve a legne­hezebb feladatot oldani meg. Azon helyes feltevésben, hogy főleg a vidéken nem minden orvos van azon helyzetben, miszerint a szükséges s gyakran költséges orvosi köny­veket megszerezhesse, 1859-ben Dr. Wehli, akkori megyei főorvos egy orvostudományi könyvtárt szervezett oly célból, hogy minden orvos, csekély évi befizetés mellett a legújabb és legjobb orvosi könyveket ki­kölcsönözhesse. Ezen jótékony s a célnak megfelelő intézet csakhamar megdőlt. A legjobb kikölcsönzött művek fölületes ellenőrzés folytán vagy megcsonkítva, vagy éppen nem adattak vissza, úgyhogy főleg Dr. Wehli korai halála után az egész intézmény összement s annak használhatat­lan romjai jelenleg a mostani főorvosnál vannak. Talán dr. Paray és dr. Szigethy által alapított Somogyi Orvos és Gyógyszerész Egylet« az intézményt feltámaszthatná halottaiból?! A magyar déli vaspálya megnyitásával 1860. ápril. havában Kaposvárra nézve is új aera kezdődött. Eddig az innen Pestre való utazás kocsin 2—3 napot, Bécsbe pedig még többet vett igénybe, most pedig az egész utazás alig kerül többe, mint 18 órába. Mérhetetlen előny volt ez a ke­reskedő világra nézve, melynél a »Time is money« kétségbevonhatat­lan igazság. Az itteni gabonakereskedés nem szorítkozott többé — mint eddig — Kanizsára s nem volt annak szeszélyeihez kötve: kereskedőink a külfölddel közvetlen összeköttetésbe léphettek. Éppen így minden üz­let sokkal gyorsabban elláthatta magát s a vevők kívánatai pontosab­ban teljesítethettek. Magától értetődik, hogy ez által az itteni kereskedés sokkal magasabb lendületet nyert egyszerre.« Bergel József mondani valójának értékét csökkentette politikai meggyőződése, amellyel a szerző — Noszlopy Gáspárnak^ kortársa lévén — a szabadságharckori események után harminc év múltán is csak gú- nyoros szavakat tudott mondani a békés nyárspolgárokat molesztáló fel­fegyverzett parasztokról, s magát Noszlopyt is »Don Quijote«-nak ne­vezte. Adatainak a megbízhatósága is hiányos, miután Noszlopy kor­mánybiztosságát is 1848 őszére, Jellasics betörése előtti időre tette. Forrás: Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 148. 1860. A Balaton-menti csárdákban gúnyolják a kormányt és a somogyi parasztok adómegtagadásra készülnek A forradalom és a kiegyezés közti időszakban a »drámai csúcspon­tot« az 1860—4861-es esztendők eseményei képezték. Az abszolutizmus válsága már erre az időszakra teljesen kibontakozott. A katonaállítás el­

Next

/
Oldalképek
Tartalom