Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

tosi állást ő a forradalom elnyomatásáig olymódon vitte, hogy a népfelkelést Somogy, Tolna és Baranya megyékben rendezvén, azokat felfegyverezte és mint ilyeneket a cs. és k. hadsereg ellen vezérletté, továbbá a magyar felkelősereg számára újoncokat toborzott, a nemzetőrséget mozgóvá tette, guerilla csapatot állított, mely közé a börtönökből evégből kibocsátott fegyenceket sorozván, azok előtt Magyarország felségsértési függetlenségét több ízben kihirdette, továbbá a törvényes kormány által kinevezett tisztviselőket hivatalaiktul megfosztván, ezek helyébe forradalmi érzelmieket helyezett, népgyűléseket rendezvén, abban a törvényes kormány ellen kikelvén, a népet elámítottá, a forradalom tévutaira vezette s az ő hirdetményei által folyvásti ellenállásra buzdította, s a felséges uralkodóház és annak felséges tagjai, valamint a cs. kir. hadsereg ellen a legaljasabb rágalmakat használván, a lojális érzelmű egyéneket elfogatván, és folytonos bolyongásaiban magával hurcolván, azoknak vagyonait lezárolta, a Kossuth-féle bankóknak 1849. augusztus hónap elején leendő elfogadását mindenkinek halálbüntetés terhe alatt meghagyta, Somogy megyének kemény büntetés mellett megtiltotta, miszerint a cs. kir. hadseregnek segítséget nyújtson, úgy 1849-ik év július hónap végén Tolna megyének szigorúan meghagyta, hogy az ő rendelkezése alá egy csikós korbáccsal ellátott lovascsapatot állítson, mely ekkep felfegyverzett minden fegyelmet nélkülöző csapattal vidékszerte a lakosságot zsarolván s rajta erőszakoskodván Tolna megyéből Veszprém megyébe tette át működési színhelyét, így Füredre és Veszprémbe lett megérkezésekor magát 1849-ik augusztus 11-én Kossuth-féle kormánybiztosnak kikiáltván és beillesztvén, mint olyan, augusztus 12-én a magyar felkelő sereg számára újoncozást rendezett és azonnal többrendbeli pénzzsarolásokat mind közpénztáraknál, mind magánosoknál vitt véghez, mely úton a cs. és kir. sóhivataltól, nevezetesen pedig a veszprémi káptalantól 40 000 v. frt-okat vett fel, továbbá egy felhívást bocsátott 1849. augusztus 20-án a Somogy megyei lakcssághoz, melyben tudtukra adá, miszerint ő azért távozott Somogyból, hogy az 5 vezérlete alatt álló guerilla csapatját tetemesen szaporítván, azt a cs. k. hadsereg ellen biztosabban használhassák, buzdítván egyéb iránt a Somogy megyei összes lakosságot a törvényesen reájuk kivetett adók meg nem fizetésére, az engedelemnek a törvényes kormány által beállított tisztviselők irányábani megtagadására, a cs. k. hivatalnokok el nem ismerésére, a Kossuth-féle bankók eltitkolására és a Magyarország közjövedelmeire alapított és közrebocsátott utalványok el nem fogadására, mely eddigi eljárásáért a vádlott, miután vizsgálat alatti letartóztatás! börtönéből, illetőleg a kórodábul (kórház), Pestről megszökött, ellene múlt 1852-ik évi február 3-án minden eredmény nélkül közrebocsátott megidézés ellenére meg nem jelenvén, mint felségsértő kötél általi halálra ítéltetett, s azon elősorolt cselekményei újabbi elfogatásakor a törvényesen megállapított tényállás mellett az ellene a cs. kir. bécsi hadi- törvényszék előtt véghezvitt vizsgálatból, részint saját, részint a kifogás nélküli tanúk vallomásaiból tökéletesen bebizonyulván, ellene próbaidőre emeltettek, továbbá, mint szemtanúk, mint a tényálláshoz képest bebizonyulván azt is, miszerint a vizsgálati börtönből lett megszökése után ismét felségsértési fondorkodásokba bocsátkozott, a forradalmi párttal a felségsértő Kossuth Lajos által közeljövőben mutatott és a jelenlegi kormányrendszer erőszakos megváltoztatására irányzott forradalom szervezésébe ereszkedve, tevékenységét egy guerilla csanatnak azon célbóli felállításával tanúsítá, hogy ez (Noszlopy) őt (Kossuth La236