Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)
Továbbá a szükséges élelmezési cikkek és termesztvények requisitiona- lis úton (rekvirálás, behajtás) szerezhetvén meg, ezekről éppen semmi vagy csak hiányos számadás vezettetik. Az ilyen tények által könnyen észlelhető rossz hangulatot a legutóbbi időkben nagyobb számban mutatkozó rosszlelkű kémek alattomban terjesztik anélkül, hogy a közbátorságra felügyelő tisztviselőnek ilyen kémekről tudomása lenne, vagy ilyen eseményeket erélyes figyelemmel kísérnének. Különösen azon körülmény érintetik, miképpen némely tisztviselők a magas kormány rendeletéit vagy akképp hirdetik, hogy a föld népe ezeket, mint nyomasztó új terheket tekinti, vagy a hirdetést egészen elhagyják, amint ezt a tisztviselőnek magánérdeke igényli, miután az ilyen tiszt- viselők a jelen ideiglenes állásokban jövendőjüket sem a föld népénél, sem a nemességnél elrontani nem akarják«... »Jóllehet nincs ok arról kételkedni, hogy a kormányom alatt álló hatóságokban a tisztviselők a magas kormány által kijelentett elvekhez ragaszkodnak és a föld népének érdekét szem előtt tartva, ilyen visszaélésekről vagy felületes s hanyag eljárásról vádoltathatnak, mégis célszerűnek tartottam a magas kormánynak ezen rendeletét az illető megyék főnökei által a járásbeli tisztviselőkkel, ezek által pedig a helységek jegyzőivel és bíráival azon megjegyzéssel tudatni, miképp ilyes, a magas kormány nézeteivel ellenkező visszaélésekről ott, ahol ezek netalán léteznek, óvakodjanak, ső minden eréllyel azoknak gátat vetve, azokat azonnal megszüntessék« . . »Mindegyik e tekintetben hanyag, vagy vétkes tisztviselő a katonai ke rületi parancsnokságnak s ez által a főhadikormánynak fel foa ieler tetni. Augusz.« Forrás: Megyefőnöki iratok 290 '1850. március 3. sz. 135. 1850. március 6. A tolnai főispán a debreceni trónfosztó országgyűlésen részt vett somogyi képviselők vagyonának bírói zár alá vételét rendeli el A szabadságharc eltiprásával kezdődő önkényuralom cs. kir. kormánybiztost és megyei főnököket állított az új igazgatási rendszer élére, amely a közigazgatást illetően a tolnai kerület cs. kir. főispánjának az illetékessége alá tartozott, a katonai és az igazságszolgáltatási hatáskört illetően pedig a soproni kerületi katonai parancsnokság volt az illetékes, amelynek a tevékenysége elsőrenden a szabadságharcban resztvettek elleni megtorló intézkedésekben merült kii. A tolnai kerület főispánja Tallián János kormánybiztoshoz, Somogy megye főnökéhez az alábbi rendelkezést intézte Szekszárdiról 1850. március 6-án: »Miután felsőbb rendelet szerint mindazon pártütő követeknek értéke, kik az 1849. évi április 14-e után a debreceni gyülekezetnél résztvettek, bírói zár alá veendő. Hivatalosan meghagyatik Nagyságodnak, hogy ezen levelem vétele után három nap alatt a kormányzatabeli érintett népképviselők jegyzékes kimutatását hozzám beküldje, melyben a népképviselő 231
