Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848-1849)
kezvén, annak ostromállapotára annyira hatott, hogy a múlt április hó 29-én Kaposvárott létezett katonaság — mielőtt a felkelt nép ide érkezett volna, — innét eltávozott és útját egyenesen Belovár felé vette. Czindery László királyi biztos úr a reá nehezedett veszélyt még előbb vevén észre, már április 24-én tudósítást küldött az általa kinevezett tisztviselőknek, hogy az április 26. napjára kitűzött gazdálkodó választmány tagjai, valamint ugyanazon hó 30. napjára összehívott törvényszéki bírák eloszoljanak, mert az előtte tudva levő körülmények nem engedik az összejövetelét. Ezen tudósítás következtében április 26-ra megrendelt tisztviselők és választmányi tagok Kaposvárról legnagyobb zavarok közt eltávozván, a nép között pediglen azon hír, hogy a császári katonák már Pest-Budáról is eltávoztak, bátorságot ébresztvén fel, először is a közkatonákat itatták és azokkal a tisztek előtt Kossuthot éljeneztették, azután a népfelkelésről nyíltan beszélgetvén, őket feszült állapotba is helyeztette úgy, hogy április 27-én és 28-án szüntelen induló készenlétben állottak, míg 29-én csakugyan el is távoztak. Április 30-án Noszlopy kormánybiztos úr Kaposvárra a felkelt néppel megérkezvén, minthogy a katonaságot itt nem találta, a népet a városhatár környékébe elrendelte. Minthogy pedig az úgynevezett Cser erdőt és a jutái allét (dákkal övezett út:) legalkalmasabbnak találta és az idő kevéssé hűvös és esős volt, tüzelés végett a fák levágása is megtérítés fejében nékiek megengedtetett. A károk erdőmester által megbecsülteitek és Kormánybiztos úrnak a becsülevél bemutattatott, ki is a megtérítést megajánlotta. A nép másnapra hazabocsáttatott, a nemzetőrök azonban egész megyében újra rendbe szedettek, sőt mivel azon tudósítás érkezett volna, hogy Jellasics tábora Tolnából Baranyába érkezett, a népfelkelést ismét és újra megrendeltetett, sőt miután a Kormánybiztos úr a tisztújítást mai napra már előlegesen megrendelte volna, az igali járásbeli embereket répási és rácegresi határra rendelte, hol ismét erdő és rétek szenvedtek, melyeken okozott károk szintén megbecsültetni rendeltettek. A tisztújítás mai napon mindezek mellett megtartatott, nem ugyan választás útján, hanem kormánybiztosi kinevezésekkel a helységekből ösz- szerendelt küldöttek jelenlétében a következendő renddel: EIső alispánt hivatalra kineveztetett Berzsenyi Farkas, a híres lírikus, Berzsenyi Dánielnek fia, ki 1836. év tájában szolgabíró volt. Második és harmadik alispáni hivatalok helyét üresen hagyta azoknak a számára, kik jelenleg még a haza védelmében személyesen részt vesznek. Főpénz- tárnokságba Svastics Pál urat, mint a haza iránt hű ragaszkodást tanúsított egyént meghagyta, valamint a levelestárost is. Központi járás főbíróságára: Lajpczig Jónást, ki elébb semmi hivatalt se viselt, a kaposi járás főbíróságára: Baán Gáspárt, ki előbb szolgabíró volt, az igali járás főbíróságára: Erős Józsefet, ki szintén szolgabíró volt, a marcali járásba főbíróságra: Véssey Mártont, ki előbb nem szolgált, a babolcsai járás főbíróságára: Somogyi Lajost, ki előbb szolgabíró volt, a szigeti járás főbíróságára: Bereczk Antalt, ki előbb alügyész volt, neveztetett ki, előre bocsátván, miként ezek közül egyik sem tett szolgálatot a császári, királyi biztos kormánya alatt és olyanokat a többi hivataloknál is mellőzni kíván. Mihezképest a többi tisztviselők is oly egyénekből állnak, kik előbb nem szolgáltak és akiknek névsorát utóbb megküldendem Most, mivel azon hír terjed, hogy pécsi katonaság Kaposvár felé vonul 224
