Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848-1849)

bírák felelősek sem lehetnek, — a per végrehajtása után — újító perre szolgáltatnak alkalmat.

Ezen sérelmek bármelyike mimódon, vagy lehetne-e tárgya a felküldetni kívánt nagybajomi bevégzett pernek? Alulírt el nem gondolhatja, mert a perben, ha fájlalhatná valamelyik fél a bírói szigort, azzal Inkább a közbirtokosság állhatna elő, minthogy Nagybajomban közös legelőt egyedül az úgynevezni szokott homok legelő tévén, hogy a közbirtokosság akkori jobbágyaik a panaszolkodók irányában atyás- kodását annál inkább bebizonyítsa, felét az elkülönözendő úrbéri legelőnek, dacára a nagybaj omi 108 egész úrbéri telkek nagy számának, egyenesen a legjobb rét és föld minémüségű térekből adta ki, magának ezzel helyébe az alább való homok legelőből annyival többet tartván meg, mégis midőn a másik fele mennyiséghez az úriszék a homok legelőből minden az egész úrbéri telekhez 12 holdakat ítélt volna meg, azt a törvényszéki ítélet 14 holdakra szaporított, — nem figyelmezve arra, hogy a földesuraknak mind homok legelő maradt, — de arra sem, hogy a közbirtokosság szinte nagy számmal vagyon, mely körülményt az úrbéri törvények figyelembe vétetni kívánnak, mert a legelőben szükséget szenved, — de tűrnie kellett és kell, mert bíró mondotta, és ezen sajnos ítéletet a consilium, úgy a cancellária, hová a per szinte, — az irtások miatt is fellebbeztetett, minden figyelmeztetésre sem változtatta meg, hanem, mint a per mellett 23. sz. alatt foglalt kegyelmes legfelsőbb parancsból megtetszik, helyben hagyva végrehajtás végett visszaküldötte, es eszerint már a múlt 1827. évben az egyik mezőre és az egész úrbéri legelőre nézve az első szám alá zárt bizonyítvány szerint a kimérés megtörtént, — a többi földekre és rétekre pedig a mérés folyó évi május hónapban befejeztetett, — egyedül a hitelesítés lévén hátra, melyre a közbirtokos urak mihelyt a bíróság ezen zivataros mozgalmak közepette, határidőt adhat, minden pillanatban készek. Ezen oldalról tehát nagy- bajomiaknak nincs mivel felléphetni, mert a per minden bíróság ítéletén keresztül menvén befejezve van, így mind a régiebb törvények, mind a legújabb 1848. évi 10. te. 1 §-a szerint változhatatlan.

De a második netaláni sérelem képzelt esete sem fog az alulírt véleménye szerint állhatni, — mert a nagybajomi volt jobbágyok az úrbéri pernek tíz éves folyama alatt semmit el nem mulasztottak, mit csak vérmes képzeleteik után gondoltak megkísérteni, hogy képtelen követeléseiket valósíthatnák. így p. o. a per folyása alatt folyamodnak a helytartótanácshoz, az egész homok legelőt. — melyen kívül már az egész nagybajomi határban nem volt, — mint állítólagos sajátjukat maguknak adatni, és abból a közbirtokosságot földesúri jogaik és ebből folyó törvényes gyakorlatuk ellenére, — kizáratni kérvén.

így az sem csoda, ha oly emberek, mint a törvényes tulajdon szentségét tagadó bajomiak nemcsak elébb, — hanem jelenben is minden mesterkedést kimerítenek, — hiszen ők semmi törvényes korlátot nem ismerve törvényen kívülállóknak tartják magúikat, — mint hogy dacára annak, hogy mint az ide 2. és 3. sz. alá zárt kötelezettségükből bevalósul, amidőn múlt 1847. évi július 27-én akkori földesuraik kegyességéből az ítélet tartalmán felül még minden egy urb. telekhez egy és így összesen 106 telekhez annyi hold szántóföldeket legelő fejében képez, — és az úrbéri földek és rétek új kiosztásánál az új terven részükre némely változtatásokat tétetni kérvén, — ezek megnyerése és hálával fogadása mellett minden nyugtalanító újabb követelésekről lemondottak és mindenben megnyugvásokat fogadták és kötelezték, mégis hálátlanul vak206