Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
"Alulírott alázatosan jelentem a Tekintetes Neves Vármegyének, hogy a legközelebb múlt februárius és március hónapokban Karádon, úgymint numerusomban (szolgabírói kerület) levő mezővárosban több rendbeli excessusok (kihágások) és a jobbágyságnak a földes urasággal való illetlenségeket történni hallván, tiszti kötelességem szerint, úgy az uradalmi tisztségek megkérésére, a közbátorság fenntartása végett Karádra által menvén, résszerint szemmel, résszerint az elém állított tanuk vallásából és beadott irományokból következendőket tapasztaltam: 1. Az uradalmi tisztség, a helybeli plébános, oskolamester és az inscriptionalisták (különféle szolgálatok jutalmazására ingyenesen, vagy értéken alul, bizonyos időre átengedett ingatlanokkal megjutalmazottak) által tavalyi esztendőben birt káposztás kerteket, amelyek ezeknek a regulátió (szabályozás) által az ő régiebb káposztás kertjeik helyett kisebb mértékkel csereként adattak és általuk a múlt esztendőben békességesen beírattak, február 28-án, amint Soóstó József ispán, Csonka József porkoláb, Vucs- kó Mihály hajdú, mind szemmel látó tanuk jelentették. Heliser Ignác- nak és Berényi Mihálynak vezérlése alatt számos karádiak egészben elpusztították, a palánkokat kihányták, a sövényeket eldöntötték, az árko- lásokat beterítették. Amint is ezen pusztítást személyesen megtekintvén, azt is tapasztaltam, hogy ezen káposztás kertek, melyek nagyobb részből az uraság által kiszáríttatott mocsarakból fordíttattak, mintegy öt holdat tesznek, holott az előbbeni káposztás kertek, amelyek az uraságtól a jobbágyság használatára maradtak, másfél annyi kiterjedésűek. Ezen zenebonáskodásban leginkább vétkeseknek neveiket a jelenlevő tisztség bemutatta. 2. Második excessusuk azr hogy Kapor Ferenc volt nótáriusukon (jegyző) Berényi Mihály és Heliser Ignác a köznép nevében kiadtak (elbocsátották), noha ötét mint én, mint a járásbeli főbíró úr, mint pedig az uradalmi praefectus (tiszttartó) úr, úgy mint józan, csendes, a hivatalában hűséges és szorgalmatos embert megtartani óhajtottuk és helyette bizonyos Pethő Istvánt, egy rossz erkölcsű és a bújtoga- tásról ismeretes embert, mint a járásbeli főbíró úrnak, mint a méltósá- gos első viceispán úrnak tanácsolása ellen, úgy az uradalomnak ellenére behozni bátorkodtak... Méltán attól lehet tartani, hogy ezen rossz erkölcsű embernek bújtogatására a karádiak még több és nagyobb törvénytelenségre fakadnak. 3. Március 22-én az uraság számára Ácsáról, Kisbárról és Csepelről szántani kirendelt, mintegy 60 ekét a Toldi pusztai templomnál az uraság járandóságában kiosztott és a múlt 1823. szept. 4-én Karádra, a nemes vármegye által kirendelt deputátió (küldöttség) szerint helyben hagyott szántóföldekből ugyan Heliser Ignác- nak, Berényi Mihálynak, Komáromi Mihálynak vezérlése alatt a karádiak erőhatalommal kiverték, a tisztekkel illetlenül bántak és őket káromkodások között elkergették és az uraság részére esett földeket szántani nem engedték, amint azt a tisztség jelentése általam véghez vitetett tanúvallomás is bővebben bizonyítja.« A volt jegyző élelmét és javait lepecsételték és megtiltották az acsaiaknak, hogy a karádi piacon az ispán fontjával (mérlegével) mérjék a halat. »Mindezen excessusok olyannyira a Tekintetes Nemes Vármegye figyelmét megkívánják, mivel félő, hogy a karádiak a Tekintetes Nemes Vármegye előtt is már tudvalevő bujtogatás által felingere] tetve nagyobbakra ne vetemedjenek, az uradalmi tisztség pedig őket megzabolázni alig képes, mert attól tart, ha valamelyiket vagy megbüntetné, vagy a tömlö- cébe bezáratja, személyes bátorságától, vagy az uradalmi tömlőének fel170
