Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
1820. Gabonaverem a XIX. század első felében A XIX. század első évtizedének háborús galbonakonjuktúráját rövid időn belül súlyos eladási nehézségek, másszóval túltermelési válság váltotta fel a megyében is. Az osztrák és a nyugateurópai mezőgazdasági piaccal kapcsolatot tartó, erősen külterjes magyar nagybirtok a belter- jesebb növénytermelés, a jövedelmezőbb állattartás, elsősorban a juhtenyésztés felé fordította a figyelmét. Ezzel egyidőben a hagyományosnak számító termelési ágat is igyekeztek ismét rentábilissá tenni. A termelési költségek csökkentését célzó robotnövelés mellett a tőkeerősebb gazdaságok a művelés, elsősorban a magtisztítás és raktározás korszerűsítésével akarták szélesíteni az egyre szűkebbé váló gabonapiacot. Főként a megtermelt és az egyelőre még nem értékesített magvak raktározása jelentette a legkomolyabb problémát, hiszen — mint ismeretes — a század elején is általános vermelési rendszer — huzamosabb tárolás esetén — a termények jelentős minőségi- és értékcsökkenését eredményezte. Az alábbiakban közöljük Vedres István szegedi mérnöknek 1820- ban készült és Torontál megyében már sikerrel kivitelezett gabonaverem tervezetét, amelyet a Somogybán és Zalában birtokos Skublics család is elkért a tervezőtől. A megépítésre vonatkozóan ugyan nincs adatunk, mégis indokoltnak tartottuk a tervezet közlését, mivel az értékes adalékul szolgál a XIX. század első felében meginduló agrárracionálizálás történetéhez. »Azon gabona vermeknek leírása, melyet Tekintetes Nemes Torontál vármegyében vedresházi pusztán a múlt esztendőbe végképpen fölépítettek téglából és agyag sárból az ide kapcsolt rajzolat szerint. A. A középső verem legnagyobb, 2 1/2 öl kerekségének (kerületének) ál- talmérője, a magassága 3 öl; egy kandalló van benne, hogy télen is dolgozhassanak mellette a munkások, ha szükséges; körülötte hat verem van, melyeknek alsó szájai ezen közükben lévő verembe nyílnak. Szükség idején, ha ebbe is kéntelen az ember gabonát tölteni, belefér 560 köböl. B. Az első sorba lévő hat verem, egy 320 köblös, mind 1920 köböl. C. A második sorba lévő hét verem, egy 260 köblös, mind 1820 köböl. D. Ugyanazon sorba lévő négy kisebb verem, egy 170 köblös, mind 680 köböl. Így ezen 18 vermekbe beleférhet öszvességgel 4980 köböl gabona. Minthogy az elsősorbéli hat vermek a középső A) verembe nyílnak, és a gabona belőlük abba folyhat, hogy a második sorbéli vermekbül kiveendő gabona is bézárt helyre eresztődhessen, azok közül 6 szoba E betű alatt és 3 konyha csináltatott a cselédek lakására. A vermek tetejére G grádicson hordattatik föl a gabona, oly állásról, amelyre a szekerekről a gabonával tölt zsákokat föl lehet hányni. A vermek száján belöl lévő deszka ajtón, amint a rézbemetszett rajzolaton láthatni egy tolóka vagyon, melyben a gabona kifoly. Ezen szája a veremnek akkor, ha gabonával megtöltődik, téglával beragasztatik erősen, és még bé is simittatik, hogy a levegő bele ne mehessen. A fölső szája pedig, minek utánna a verembe a gabona leülepedett igazán, színig 86. 168
