Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
egyéb németh országaiban lévő jobbágyait, írni jól tudjuk, hogy nem Földes Uraink, hanem csupán Ferencz Császár és Királyunk Német statusainak, és a mi gyermekeinkkel szabadította meg hazánkat az ellen- ségi veszedelemtűi, azért esedezünk mi leg kegyelmesebb Atyánk és Felségünk előtt, hogy legyen szabadítónk, mi készek leszünk érette minden vagyonúnkat, gyermekeinket, sőt magunkat is, és életünket is feláldozni. Költ Augusztus Hónapnak 14 napján 1815. Dunántúl lévő Magyar országi Jobbágyok.« Forrás: Mernyei uradalom levéltára. Memoria digna 1705—1831. 85. 1816. Runics Balázs iharosberényi erdőpásztor felségfolyamodványa földesura által történt megbotoztatása ügyében elégtétel iránt »Felséges Császár és Apostoli Király! Én Kunics Balázs mostani iharosberényi, Tekintetes Nemes Somogy m-i uradalombéli erdőpásztor őfelségének egyik szegény alatta való szolgája alázatosan nyújtom be panaszomat szentséges színe elébe avégett, mivel a jövő augusztus 15-én lesz hat esztendeje, hogy Nagyréczén, nemes Zala vármegyében mint konyhajáger tekintetes Inkey Ádám földes uraságnál szolgáltam és a fent említett napon az uraság szakácsa egyik ebemet úgy megvágta, hogy azonnal elterült a földön, melyért midőn patvarkodnák, én azt gondolván, hogy a korbács, mely a szakács kezében volt, a magáé, én kettémetszettem. Ezen hitvány korbácsért énrám az fent tisztelt uraság ötven erős pálcaütéseket veretett két hajdú által, ily káromló szavakkal: mivelem a horvát teremtését, üsd még meg nem döglik. Most jön a pap a miséről, hadd gyóntassa meg. Ily szörnyű megverettetés miatt és sok ideig nyavalyogtam, sőt holtomig is nyavalyogni fogok. Minthogy pediglen én már a tekintetes nemes Zala vármegyének e dolgot feladtam, de semmi választ mind ez ideig nem kaphattam, leborulva esedezem Szentséges színe előtt, méltóztas- son rajtam, szegény szolgáján könyörülni és a nemes vármegye által nékem elégtételt rendeltetni, melyért esedezvén vagyok Iharosberény 1816. márc. 8.« Forrás: Kiállítási iratok gyűjteménye 1816. márc. 8. 167