Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

vés, sötét börtönökre kárhoztatott raboknak, kik miután a mozgásban tartásuk végett felállított taposómalom is eladatott, magán munkálatokra ki nem adatnak: félő, hogy javítás helyett igen súlyosan bűntetteinek. De legjelentékenyebb jótékony intézet azon nem csak célszerűen, de dísszel épített megyei kórház, melynek homlokzatán ezen keletkezését és hivatását jelölő latin chronostikon áll. »Manu plebis aere, nobili cura Czindery surrexit: ut foret pauperibus saluti«, alább magyarul: »A szenvedő emberiségnek«. Eredetileg őrültségi vagy siphiliticus bajokban szenvedőknek határoztatott ezt fölállíttatni. Romlatlan népünk azonban kevés jelenségét tüntetvén fel e két bajnak, a 8 alapítványi, összesen pedig 80 fölszerelt ággyal ellátott kórház megnyittaték egyéb betegségben sínlődök számára is, teljes ellátásért 30 Kr. napidíj mellett. Ez intézet 15 000 Ft-nyi alaptőkével azon helyzetben van ugyan, hogy naponként 20—30, évenként 2—300 beteget ápol, azonban mivel tágas helységeinél fogva napi 200 beteg befogadására is alkalmas volna, megyénk jobbjai az alaptőke szaporításán fáradoznak.

421 házban 4000 lakosa van.

Íme, ott jobbra ama terebélyes tölggyel szemben látjuk a megyei kórházat, átellenben a városit. Középen azon két emeletes épület, melynek csak kétszárnyú hátrésze s alatta az egyemeletes tömlöc és levéltár látható, a vármegyeház. Ezen éppoly díszesen, mint szilárdul épített megyeház elfedi azon ódontetejű Eszterházy féle emeletes tiszti lakot, melynek nagytermét választó Csokonai, a Vitéz, a magyar irodaiamban egyedüli vígeposzának színhelyévé. A nagy templom és ez épület között van az egyemeletes elemi tanoda, a »haza kis polgárainak« ajánlva. Ezeknek szemközt a földszinti gimnázium épület. E mögött az egyemeletes városház, csendőrlaktanyává átalakítva. Ezen épületek között, hova négy utca futott össze, van a zöldség tér. Itt van a díszes egyemeletes vendéglő. Ezen vonalon van azon mintegy 20 kereskedelmi bolt, mely a várost és vidékét ellátja. Innen vezet délkeletnek egy utca a sétatérre, melytől csak a szigetvári országút választja el a Zsiray ügyvéd által felállított fürdőházat. A fő tértől nyugatra van a gabonatér, hová a zseliczi szegény nép s a kanizsai kereskedők járnak. A város nyugati szélén van a sertéstér, melyet a belvár épületalapjaira emelt urasági sörház s egy emeletes magtár zár be. Ez évben még a szegény lányok növeldéje is felállíttatott. Reményteljes fejlődésre van kilátás.«

II.

Kaposvárnak jelentős hagyományai voltak a színjátszás területén is. Sárközy István (1759—1845), a megyének nagy közmegbecsülésben élő és alkotó fia 1810-lben arról tudósította Kazinczy Ferencet, hogy Somogybán megindult a színházi élet:

»Itt a pallérozódás annyira ment, hogy nemcsak a főbb uraknál, sok helyen vannak jól elkészült theátrumok, melyeken esmerőseikkel némely nevezetesebb napokon jádzanak, de még Kaposváron is ... az uraság en- gedelméből a herceg szálájába (melybe Csokonai hajdan a Dorottyát bevezette) theátrumot készítvén fel. .. szép darabokat .. . produkáltak.«

Adataink vannak arra is, hogy 1827. júl. 2-án Balogh István, Kom- lósisy Ferenc és Tóth István egyesített színtársulata járt Kaposvárott és

153