Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
lői, töréseket gyógyító, flastrom készítő, stta. elméleti és gyakorlati ismeretekből. A kirurgusokat Gömöry Dávid tisztiorvos vizsgáztatta. Az adatszolgáltatás szerint a megyei tisztiorvosnak — aki 1771- ben már Frist János Ádáim volt — 500 forint volt az évi javadalma. A tisztiorvosnak ennek fejében a megye szegényeit ingyenesen kellett gyógyítani. A megyei javadalmas kirurgus 150, a járási 40 ft. évi javadalmat kapott. A jelentés minden faluban tudott bábákról, ha azok nem is szakképzett bábák voltak. A bábáknak esküjüket a plébános kezébe kellett letenniük. Ennek az eskünek a lényege az volt, hogy a bába köteles a gyenge, életképtelen újszülöttet »szükség-keresztséggel« megkeresztelni. Az adatszolgáltatás feltünteti a megye 3 patikáját its: Kaposvárott, Andoeson és Segesden, amelyekben a tisztiorvosnak évente — váratlanul — vizsgálatot kell tartania. II. József első rendelkezései közé tartozott, hogy a szerzetesrendek működését korlátozta, s így a megyében működő segesdi és andoesi íranciskánus patikát bezáratta. A rendelet felolvasása 1781. dec. 3-i közgyűlésen nagy ellenállást váltott ki, mivel a megyében csak egy nyilvános világi patika volt: Kaposváron. A közgyűlés felírt Sigray Károly főispánnak, melyben feltárta a valóságot: »Vármegyénknek határai kaposvári patikáiul oly messze esnek, mely miatt a távul levő betegek mi- nekelőtte orvossághoz és orvoshoz juthatnának, vagy terhesen szülődni, vagy éppen gyámoltalanul el veszni kényszeréttetnek.« Így a fiatal kezdő kaposvári patikus mellett még a két patika fenntartása is fontos, legalábbis addig, míg helyettük világi patikákat fel nem állítanak a megyében. A két patika nem rontja a kaposvári gyógyszerész üzleti forgalmát, sőt kétJhárom patika is megélhet egy városban. Maga a megyei főorvos is megerősítette — hangzott a megyei közgyűlés zárószava -—hogy a kaposvári patika már távoleső volta miatt is elégtelen a megye betegeinek gyógyszerrel való ellátására. »A vármegye jóváhagyott patikusa Pirker József bécsi engedéllyel (dispensatorium) és taxával rendelkezett, s mindezt 1792. március 8-án be is jelentette Eszterházy úriszékénél s a vármegye pedig előírta számára patikája tökéletes színvonalon való tartását és minden előforuló betegség gyógyszeréről való gondoskodását.« Forrás: OL. Helytartótanácsi levéltár. Cb. Acta Sanitatis. Lad. A. Fasc. 53. Nr. I. OL. Helytartótanácsi lt. Lad. A. Fasc. 34. Nr. 16/11. OL. Eszterházy család lt. Úriszéki iratok. Fasc. OO. No. 2. Föl. 11. Kgy. jkv. 1769. 759—765. o. Kgy. jkv. 1781. III. k. 648. o. 148
