Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

I. - Baksay Sándor: Somogy vármegye

megye községei. Nagybajom. 115. o.). Később több alkalommal is megfordulhatott megyénkben, különösen akkor, amikor az udvar a török hódoltság utáni állapotok »leírásával« bízta meg, s amikor a megyét szigethez hasonlította, amelynek a folyói sással és bozóttal fedett pos- ványos állóvizeket alkottak. >(Reiszig Ede: I. m. 471. o.)

Csorba József is így idézte — említett művében — Bél magyarázatát: »Azon meggyőződés származik bensőmben, hogy az országnak vármegyékre történő felosztása előtt a vidék Somogyságnak neveztetett és előbbi Somogyságból Somogy vármegye lett.«

E vélemények megerősítenek bennünket abban, hogy megyénk nevét már a honfoglalás előtti korszak előtt arról a rómaiak által hátrahagyott vártól eredeztessük, amelynek maradványait ma is a Somogy- vár melletti Kupa-várnak nevezi a nép. A vármegyének tehát Somcgy- vár adta a nevét, az az erődített hely, amely a rómaiaktól kezdve — talán azokat megelőzve is — a középkor végéig igen jelentős eseményeknek székhelye volt a megye területén. Ezt bizonyítják a XIV—XV. századi oklevelek is midőn »castrum Simigiense«-ről beszélnek. Az egyik 1410-es oklevélben is szó szerint ezt olvashatjuk: »Civitas regalis So- moghwar simulcum castro, murum antiquum ibidem ad praesens habitum« . . . (Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, 574. o.)

Mindannak azonban, hogy magának a várnak a neve (Somogy) a rómaiak korába lenne visszavezethető, azaz, hogy a név a latin nyelvben gyökereznék, aligha van alapja. Az írott források Sumug, Símig szava a latin nyelvben semmiképp nem hangozhatott »s«-sel, csak »sz«-szel. Ha ugyanis a név latin eredetű lenne, akkor ma nem Somogy, hanem Szomogy megyét mondanánk. így a nyelvészek idézett szófejtései a legvalószerűbben a som változatot erősítik meg a megye nevében, amelynek a történeti kontinuitás alapján Somogy vár adta a nevét.

2.

BAKSAY SÁNDOR:

SOMOGY MEGYE

Baksay Sándor így mutatta be Somogy megyét 1894-ben »Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben« című sorozat XIII. kötetében :

»Somogy megye 6500 négyszögkilométernyi területével a legnagyobb, 330 000 főre menő lakosságával a legnépesebb, 300 000-nyi magyar népével a legmagyarabb, s földjének termékenységével és dúsan fölszerelt gazdaságaival a leggazdagabb megyéi közé tartozik Magyarországnál.

És egyszersmind a legrégibb megyék közé. Helynevei közül igen sok az első Árpádok okleveleiben már említve, és nem egy van, amely nevével a vezérek korabeli pogány időkre hivatkozik. Elébb, mint a most folyó évezred kezdődött, s ezzel együtt a magyar állam megszű- lemlett volna, Somogy a régi vallás és régi törzsrendszer védelmére kelve, ellene szegezte magát Szent István király ország- és egyházai 15