Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

Bevezető

Ám e korszak anyagát is eléggé megrostáltuk, tudva azt, hogy a feudális kori megye történetének hagyományai csak akkor válhatnak értékké, ha egyúttal nemzeti hagyományainknak is értéket jelentenek s egyben a mai, az élő hazaszeretetei is táplálják. Minél inkább közeledtünk a legújabb kor felé, annál inkább növekedett — természetszerűleg — a dokumentumok száma, annál szélesebb mederben adtuk közre azokat, amelyeknek sorát a felszabadulás és a szocializmus küszöbére való érkezés történelmi tényének dokumentálásával zártuk le.

A megye történetének folyamatos bemutatását szolgálják végül is a forrásszöveget elemző, magyarázó és értékelő kommentárok, az átkötő szövegrészek s a helytörténet legjellegzetesebb elemeire is utaló apparátus és irodalom is. A kötethez készült műemlékjegyzék, bibliográfia, térkép- és grafikonmellékletek, történetstatisztikai táblázatok is e célokat kívánták szolgálni. Sőt, képek és metszetek közzétételére is vállalkoztunk. Tudott dolog a képekkel ábrázolt történelmi olvasókönyv nevelő és oktató hatása. A képes történeti ábrázolások szerepét ugyanis aligha tudják a különféle leírások pótolni. Hiánytalan képsor ugyan nem állt rendelkezésünkre, annyi azonban igen, hogy megyénk politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének egyes állomásait, kiemelkedő személyiségeinek a tevékenységét nyomon követhessük, illetve a közölt szövegeket a képek beszédesebben ábrázoló erejénél fogva kiegészíthessük.

A dokumentumok többségében a Kaposvári Állami Levéltár (KÁL) fondjaiban találhatók, ezért az ezekre utaló lelőhely jelzeteket mindenütt mellőztük. Más levéltárakból és könyvtárakból származó források lelőhelyeit — természetszerűleg — feltüntettük.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a dokumentumok közlési módja — a különböző helyeken fellelhető források következtében — nem tekinthető egyenletesnek. Azokat a forrásokat, amelyeket kézbevettünk, általában betűhíven közöltük, ha voltak is kivételek, főként a feudalizmus korszakában, amikor a betűhív közléssel párhuzamban a mai nyelvre is átírtuk azokat; a polgári korszak dokumentumait azonban már a mai nyelvünk szabályzata szerint tnanszlitteráltuk. Azokat a forrásokat pedig, amelyek nem fordultak meg kezeink között a különféle szövegkiadások átírásai szerint vettük olvasókönyvünk hasábjaira. Ezért kerültek a jegyzetbe kívánkozó megjegyzések is többségükben a szövegek közé, vagy éppenséggel a szövegek után. A nehezen érthető idegen kifejezések jelentéseit, illetve magyarázatait mindenütt a szövegrészekben oldottuk fel zárójelben.

És ha majd idővel e tájtörténeti bédekkerünk kiegészítéseként vetítésre alkalmas diapozitív felvételek könnyítik a tanár dolgát és a táj dalaival, meséivel, balladáival és muzsikájával szolgáló mikrobarázdás lemezek segítik a korszerű népművelő feladatát, akkor már szemünk előtt van a modernül felszerelt iskola, a hagyományt szerető és a jövendőt építő pedagógia, amelynek kezében olvasókönyvünk maradandó élményeket és ismereteket nyújthat minden használója és forgatója számára.

Végezetül köszönetét mondok megyénk tudományos törekvéseinek, ifjúságunk és dolgozó népünk egészséges hazaszeretetre való ne11