Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
fekszik a város legmagasab részén napkeletre a’ telek ’ közepén; eltér a’felső emeletbeni nagyobb ’s kisebb szobában közönségesen 50, de rendkívüli esetben, miilyen volt 1849, — 80 beteg is volt már benne egyszerre. A’ tágas és bekerített, ’s nyárfákkal körülültetett udvarról az épületbe bejárás középen van, mindjárt jobbra két tágas szoba a’ szülök számára; az épület kettős lévén a’ palakövei kirakottfolyosó hosszában végig van benne, melly jobbra az orvos 3 szobából egy konyhából, kamarából álló lakására, és a’ legvégül fürdőszobáknak rendelt helyiségbe visz.*) Balra az említett folyosótól van a' házfelügyelő lakása és a konyha szükséges éléskamarával, ’s ezekkel átellenben az örültek számára, vas rostélylyal ellátott ’s egymástólfallal elválasztott két szoba.” 38 Tárgyalt korszakunkban a somogyi megyeszékhelyen működött egy másik kórház is - ez volt a második humanitárius egylet, illetve közintézmény. A sematizmus szerint ez Kaposvár község kórháza, esetünkben Kaposvár mezőváros kórháza (Siechenhaus der Gemeinde Kaposvár).39 A „Siechenhaus”40 - mint német nyelvű terminus technikus - kifejezés más településnél is előfordul, tulajdonképpen a városi aggápoldáról (vagy szegények kórházáról), esetleg — mai terminológiával élve - elmegyógyintézetről van szó, tehát a gyógyíthatatlan szellemi vagy testi leépülésben szenvedők, továbbá az elaggott városi polgárok kórháza, gondozóháza, ahol elmebetegeket is gondoz(hat)nak. Ebben a kórháztípusban az ápoltak szállást, fűtést, világítást és ruházatot kaptak, a ruhán azonban egy jól látható jel volt, hogy észrevehetők és megkülönböztethetők legyenek. Egy kevés pénzzel is ellátták őket, melyen ruhát vásárolhattak, élelmezésüket kiegészíthették, és gyógyszereiket is megvehették, ezért koldulhattak is. Nemenként elkülönítve közös szobákban laktak, és folyamatosan felügyelet alatt voltak.41 Ezt a második kaposvári kórházat 1802-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a település szegény sorsú lakóiról gondoskodjanak. Az 1856-os adat szerint Konti József, az 1858-as és 1859-es szerint Lukinich Antal elnöksége alatt működő szervezet törzsvagyonául valamennyi adatunk 6400 pft-ot jelöl meg.42 Rövid is38 Csorba József 1857: 112. Csillaggal jelölve Csorba lábjegyzete: „*) Ha talán ezen felosztás máskép lenne most — bármi nézetből, előadásom igazolására feljegyzem, hogy én az eredeti építészi térkép szerint szólok — miben nagy fontosságú ok nélkül változást tenni nem kellene 39 A „Siechenhaus” szó gyógyíthatatlan betegek számára létrehozott kórházat is jelent, ami a gyógyíthatatlan elmebetegek elhelyezését, kezelését és a róluk való gondoskodást jelenti. Stubenrauch a gondozóházak (Versorgunghäuser) gyűjtőfogalom alatt szerepelteti a szegényházakat (Armenhäuser), a polgári kórházakat (Bürgerspitäler) és a gyógyíthatatlan betegek számára létrehozott kórházakat (Siechenhäuser). Kaposvár esetében „Bürgerspital”-nak a „Comitats-Spital”-t tekinthetjük. 40 A német terminus technikus ezért szerepel(het) a szó szerinti fordításban: Kaposvár község gyógyíthatatlan betegei számára létrehozott kórház kifejezés, amelyet ebben a formában természetesen a mindennapokban nem használtak. 41 Stubenrauch, Moriz 1857: 66. 42 HSHB: 1856. 260.; 1858. 258.; 1859. 180. 70
