Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
Halász Imre Adatok a dél-dunántúli közintézmények ÉS EGYLETEK NEOABSZOLUTIZMUS KORI TÖRTÉNETÉHEZ Az egyesületek eredményes kutatásának Somogy megyében nagy hagyománya van, hiszen Bősze Sándor tanulmányai, majd azok szintetizálásával és kiegészítésével készített monográfiája1 részletesen és sokoldalúan tisztázta működésüket, szervezetüket, valamint társadalmi beágyazottságukat. A szerző - ahogy könyvének címe is jelzi - a dualizmus „boldog békeidejére” koncentrálva csak érintőlegesen szolgáltatott adatokat az ezt megelőző időszakról. Rövid tanulmányunkban a kiegyezést megelőző időszakhoz szándékozunk néhány adattal hozzájárulni, egyben felhívva a figyelmet a szórványos adatok pontatlanságára is.2 A 18. század végétől vannak adataink a jótékonysági egyletekről, melyek túlnyomó többségükben - elsősorban szegény sorsú betegek számára - kórházakat tartottak fenn, s egyben aggápoldaként is működtek. Az 1840-es évek közepétől jöttek létre a kortárs polgárok önszerveződésének eredményeként a kaszinók, olvasóegyletek, dalárdák mint a társas szórakozás szinterei.3 Az 1848 előtti Magyarországon ötszázat meghaladó számú, Erdélyben pedig mintegy száz egylet működéséről van tudomásunk, közülük legtöbb a kaszinó, illetve az olvasótársaság volt, Magyarországon 180-nál is több.4 A Habsburg Birodalom Lajtától nyugatra fekvő részén egy 1843-ban kiadott rendelet értelmében a politikai szervezetek kivételével hatósági jóváhagyás mellett szabadon lehetett egyleteket alakítani. Miután Magyarországon a Védegylet létrejöttéig semmilyen jogszabály nem szabályozta, tehát nem is tiltotta az egyletek létrehozását, ezért bejelentési kötelezettségük sem volt az ebben az időszakban létrehozott szerveződéseknek. A bejelentési és jóváhagyási kötelezettséget aztán 1844 novemberében rendelték el.5 1 Bősze Sándor 1997. 2 Ezt a korai időszakot nem tárgyalja: Sebestyén István 2003. 3 Pajkossy Gábor 1993: 6-9. 4 Deák Ágnes 2009: 3. Forrása: Pajkossy Gábor: Egyesületek Magyarországon és Erdélyben 1848 előtt. Korunk, 37. (1993) 4. Deák Ágnes szerint „1856-ban a birodalom egész területén összesen 6213 egyesület működött. A gazdasági haszonszerzésre alakult szervezetekkel nem számolva 1857-ben Magyarországon összesen négyszázharminc, Erdélyben pedig hatvan egyesület állt fenn." Deák Ágnes 2009: 4. Elektronikus elérhetősége: http:// digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00016/00129/historica_129.pdf (Letöltés ideje: 2016. június 10.) 5 Deák Ágnes 2009: 3. 63
