Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
a kor követelményeinek megfelelő rendszer bevezetését tűzték ki célul. S hogy mi bizonyult maradandónak az 1850-es évek községi közigazgatási reformtörekvéseiből? A neoabszolutizmus csődje után, a magyar alkotmányosság visszaállításával a községek ragaszkodtak a kezdetben elutasított, de az 1860-as évekre már bevett gyakorlattá vált rendszerhez, miszerint a községi jegyzői állásokat szakképzett közigazgatási hivatalnokokkal kell betölteni, de immáron nem a felettes hatóság nevezte ki a nótáriust, hanem a (társult) községek maguk választották meg azt. Emellett, bár az 1860-as évek elején felbomlott a kerületi jegyzőségek egy része, sok esetben viszont együtt maradtak a községek, s ezek az alakulatok képezték a későbbi, 1872-1950 közötti, de akár az 1990 után megalakult körjegyzőségek alapját is. Ezek után nem meglepő, hogy a tanácsrendszerben néhány kivételtől eltekintve szintén az 1850-es években kikristályosodott beosztás szolgált a közös tanácsok, illetve a körzeti központok kialakításának alapjául. A tanulmányhoz felhasznált forrásokban említett települések és puszták egykori és mai nevei, közigazgatási hovatartozása A forrásokban szereplő név A település, településrész, puszta további elnevezései Megjegyzés Ácsa Somogyacsa Agarév Agarév, Háromfaagarév, Háromfa jelenleg Háromfa településrésze Almamellék 1950-ben Baranya megyéhez csatolták Alsógyékényes Gyékényes 1882-ben Alsógyékényes és Felsőgyékényes Gyékényes néven egyesült Alsókak Alsókakpuszta jelenleg Nagybajomhoz tartozó puszta Alsósegesd Segesd 1950-ben Alsósegesd és Felső- segesd Segesd néven egyesült Alsóvisnye Visnye Alsók 1934-ben egyesítették Csurgósarkaddal Alsók néven, majd 1950-ben Csurgóval Antalfalu Inkeyantalfa 1941-ben egyesítették Inkével Apáti Somogyapáti 1950-ben Baranya megyéhez csatolták Aracs Somogyaracs 50
