Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
10. táblázat A kerületi jegyzők fizetésének terve Lakosságszám Fizetés Irodai felszerelésre Természetbeni lakás vagy lakbér Összesen Természetben (búza, rozs, fa, bor) A községek által fizetendő 4000 fő felett 550 55 80 685 80 605 3500-4000 fő 500 50 80 630 80 550 3000-3500 fő 450 45 80 575 80 495 3000 fő alatt 400 40 80 520 80 440 Ahhoz, hogy érzékeljük a fentebb leírt fizetések mértékét, a főszolgabírók által elkészített meglévő kimutatásokból az alábbiakban összeszedtük, hogy az új közigazgatási rendszer bevezetéséig milyen juttatásokban részesültek a jegyzők, illetve a jegyzői teendőket ellátó tanítók. Külön jegyzőt csak igen kevés település tartott Somogy vármegyében, a források alapján ilyen volt Kaposvár, Szigetvár, Darány, Gölle (és Gyalán), Igái, Karád, s feltehetően Andocs, Török- koppány, Adánd, Nagybajom, Városhidvég, Som, Ságvár, Nagyberény, Kötcse, Kiliti, Endréd, Bálványos, Bábony, hiszen a felsorolt községek természetbeni lakást biztosítottak nótáriusuknak. A Nagyberény központú kerületi jegyzőséghez beosztott Som és Bábony község olyan véleményt formált a kialakítandó köz- igazgatási szervezetről, hogy szeretnék, ha a jegyzői lakást meghagynák településükön. A vármegye legtöbb településén a tanító látta el a jegyzői feladatokat. A többletfeladatok elvégzéséért sok esetben nem kapott semmiféle juttatást, más esetekben készpénzzel és/vagy természetben honorálták. A készpénzfizetés ösz- szege széles skálán mozgott, 48 krajcártól 200 forintig terjedt, az átlag 3 és 20 forint közé tehető. A legmagasabb összeget, az említett 200 forintot Kaposvár fizette a jegyzőjének, Szigetvár 160, Nagybajom 133, Adánd 93, Csököly 81, Ötvös 59, Megyer 50, Gyöngyösmellék pedig 40 pengő forintot adott a nótáriusnak. A természetbeni honorálás általában gabonát (búza, rozs), bort és fát jelentett, de előfordult a megfizetett termények között bab, hajdina, szemes vagy csöves kukorica, széna, valamint hús és só is. Ezek mellett papírt és gyertyát is biztosítottak egyes községek a jegyzőnek. Bizonyos esetekben a jegyzői javadalom részét képezte szántó és/vagy rét is (az előbbi 14-től 22 hold, az utóbbi 2/8-tól 12 hold nagyságig), melyet olykor részben, olykor teljesen a lakosság művelt meg. A tervezeteknél korábbi időszak jegyzői javadalmaival még hosszasan foglalkozhatnánk, ám ez egy külön kutatás tárgya. 47
