Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
A jegyzői és a tanítói hivatal szétválasztása. A jegyzők fizetése A Karádi járástól a definitiv rendezés során az Igali járás Törökkoppány székhelyű kerületi jegyzőségéhez átcsatolt Németegres község elöljárói előadták, hogy mivel az iskolamesteri tiszttől elválasztott jegyző fizetése terhesebb lett volna a korábbinál, szerették volna megtartani a megelőző állapotot - ám „felvilágosíttatván az ezt ellenző okokrul, a felosztásban meg egyezik”.54 Németegreshez hasonlóan több község vezetői hozták fel, hogy ragaszkodnak a régi állapotokhoz, s nem kívánják szétválasztani egymástól a jegyzői és a tanítói hivatalt. így nyilatkozott Nagyberény, Szólád, Kapoly és Ságvár. Ezzel szemben több település elöljárói adtak hangot azon véleményüknek, hogy „nem tsak meg győződve vágynak a magas kormány üdvös czélzatáról, de ők magok is be látják, hogy a jegyzőségeknek az iskolatanítóságtóli elválasztása azon jó következést fogja eredményezni, mi szerént mind a nép nevelés ügye, mint pedig a köz kormányzás előmenetelt nyerend" — ahogy Apáti község vezetősége fogalmazott.55 A jegyzők fizetésével kapcsolatban már említettünk olyan községi ellenvetéseket, hogy ez többletterhet jelent a településeknek, ugyanis néhány kivételtől eltekintve a községek legnagyobb része azt a gyakorlatot követte, hogy a tanító látta el a jegyzői feladatokat is, s az utóbbiakért általában nem kapott többletfizetést. A jegyzői járandóságnak az egyes községekre eső részét a községek által fizetett ház-, személy- és földadó után szabták meg. Speciális volt a Szigetvári járásban fekvő Teklafalu esete, melynek lakói, szerződéses község lévén, nem rendelkeztek földdel, réttel, s így ott a jegyző fizetésének a községre eső részét a személyre és házra kivetett adóból számolták ki. A Szigetvári járás főszolgabírója 1851. november 11-én kelt feliratában kifejtette, hogy a jegyzői fizetések 500 forintban történő megállapítását javasolja, „úgy, hogy ezen 500ftkból szállását, élelmét, családjával együtt ruházatját ellátni s meg szerezni tartozzon, s melly fizetést a községek személly, kereseti és ház adó alapján szolgáltatandják ki”.56 Az igali főszolgabíró máshogy képzeli el a jegyzői járandóságok rendszerét. Szerinte 300 pengő forint, fizetés mellett a jegyzőnek a települések fizessenek 40 pozsonyi mérő kenyérnek való rozst, 20 pozsonyi mérő búzát, 50 54 Uo. 55 Uo. 56 Uo. 45
