Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
Az Igali járásban hat település, Gadács, Szorosad, Derecske, Miklósi, Zics és Ecseny esetében beszélhetünk a németek abszolút többségéről. A járás jelentős németséggel rendelkező településeit öt kerületi jegyzőség között osztották fel, bár a főszolgabírónak nem volt könnyű dolga. Gadácsot Szilihez csatolták, egyrészt a földrajzi közelség miatt, másrészt azért, mert Gadács Szili „határjában fekvő Contractualis hely, majd mondhatni Szili gyarmat” A törökkoppányi kerületi jegyzőség községei közül Törökkoppány és Szorosad magyar, míg Derecske, Kára és Miklósi német települések, ám az előző két község az említett német falvak és Tolna vármegye között fekszik, így más beosztási lehetőség nem volt. A német többségű Ecseny római katolikus anyaegyháza Mernye, de a távolság és a katolikusok alacsony száma miatt a körülötte fekvő magyar többségű településekkel, (Felső)Mocsoláddal, Kisbár(apáti)val, Bonnyával és Fiaddal csatolták egy jegyzőségbe. Szláv nemzetiségűt a járás területén egyáltalán nem találtak. A Kaposi járás nagyarányú német lakossággal bíró településeit (Németlu- kafa, Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Tótváros, Simonfa, Zselickislak) a Gálosfa központú kerületi jegyzőséghez osztották be: az említett jegyzőség népességének 33,2%-át tették ki a németek. A német többségű Kiskeresztúr és Homok község főként a földrajzi közelség miatt osztatott be a Nagyberki, illetve a Toponár székhelyű kerületi jegyzőséghez. A szláv nemzetiséghez tartozók elenyésző számban éltek a járás területén. A Karádi járásban 6,5% volt a német nemzetiségűek aránya, s nagyon elszórtan éltek a járás területén, négy település kivételével mindegyik községben írtak össze németeket. Két község rendelkezett jelentős németséggel: Bálványos és Kötcse. Az előbbiben a németek a lakosság 74,1%-át alkották, az utóbbi esetében arányuk 46% volt (a magyaroké 44,6%). A németekhez hasonlóan a járás 2%-nyi szláv lakossága is elszórtan élt a községekben, Tab (14,2%), Zala (4,5%) és Torvaj (49%) kivételével arányuk a többi településen 3% alatt mozgott. Az említett három települést a Tab székhelyű kerületi jegyzőséghez osztották be. A Marcali járásban is elszórtan éltek a németek, mindegyik tervezett kerületi jegyzőségben megtalálhatjuk őket. Bize, Hosszúvíz, Hács és Pettend településeken alkottak a németek abszolút többséget, az első kettőt a Marcali, az utóbbi kettőt pedig a Lengyeltóti székhelyű kerületi jegyzőséghez osztották be. Egyébként az említett két közigazgatási szervezet mutatja a járásban a legszínesebb nemzetiségi képet, a többi kerületi jegyzőség esetében a magyarok aránya 93% felett mozgott. A járás területén egy szláv többségű települést találunk, Kisbe- rényt, ahol a lakosság 93,7%-a tartozott e nemzetiséghez. Az említett községen 48 MNL SMLIV. 152. b. B.3586/1851. 36
