Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
A Csurgói járásban hét, az Igaliban hat, a Kaposiban nyolc, a Karádiban tíz, a Marcaliban nyolc, a Nagyatádiban nyolc, a Szigetiben pedig kilenc kerületi jegyzőséget terveztek létrehozni, tehát összesen 56 közigazgatási egység jött volna létre. Ehhez hozzá kell venni azt, hogy a Nagyatádi járásban két kerületi jegyzőség az átcsatolások után megszűnt, azonban úgy, hogy mindegyikből egy- egy község a járásban maradt (Kutas és Gige), s ezek hovatartozása nem derül ki az iratokból. Ezt a két jegyzőséget, a Nagybajom, illetve a Szomajom központút nem számoltuk bele a fenti statisztikába. A tervezetekre tett községi észrevételek közül többnek a tárgya is az, hogy mely község legyen egy adott kerületi jegyzőség székhelye. Szülök község elöljárói azt a kívánságukat fejezték ki, miszerint a Barcsra tervezett kerületi jegyzőség székhelyét helyezzék át Szulokra, hiszen „Szülök különben is népesebb Bartsnál s a mint értésükre esett, Babotsáról Istvándiba vezető posta út Szuloknak van tervezve, mikoron katonai átkelések, illetőleg állomás helye leendvén, szükségesnek tartanák, hogy e tekintetből is Szulokbafn] jegyző legyen .40 A megyefőnökség értesítette a Szigetvári járás főszolgabíróját, tolmácsolja Szülök község elöljáróinak, hogy az észrevételt figyelembe veszik, amint az említett országút elkészül és valóban Szulokon fog áthaladni. Göllét, Gyalánt és Patalomot a Kaposvári járástól a definitiv rendezés során átcsatolták az Igali járáshoz. A kaposvári főszolgabíró az 1611 főnyi összlakossággal bíró három települést egy Gölle központú kerületi jegyzőségbe tervezte beosztani, ám a helyzet megváltozott az átcsatolással. Az igali főszolgabíró Szill- lal és Gadáccsal együtt a Szili központú jegyzőségbe sorolta be őket. Gölle és Gyalán a főszolgabíró 1851. december 12-én kelt jelentése szerint előadta, hogy ők korábban is a tanítói hivataltól elválasztva tartottak jegyzőt, igaz, csekély fizetéssel, s továbbra is szeretnék ezt a gyakorlatot folytatni. Ha azonban ez nem lehetséges, akkor megelégednek a Szilihoz való csatolással, hiszen „úgy is fekvő birtokaik (szőllő hegyek) vannak a Szili határban, s külömben is Szillban majdnem mindennaposak” .41 Vita alakult ki arról is, hogy Kisbár vagy Mocsolád legyen annak a kerületi jegyzőségnek a székhelye, melyhez Kisbár, Mocsolád, Ecseny és Fiad községek tartoztak. Mocsolád saját magát szerette volna kijelöltetni székhelynek, ahogy ez az 1852. november 5-én kelt tervezetben szerepel is, ám a többi település Kisbár mellett voksolt, hiszen ott jegyzői telek van. Végül a főszolgabíró az utóbbi mellett döntött, s ezek után Bonnya község is kérte az andocsitól a kisbári kerületi jegyzőséghez való csatolását a közelség miatt, s ehhez is hozzájárultak. 40 MNL SMLIV. 152. b. B.3586/1851. 41 Uo. 31
