Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben

között fellelhető aktában a járási kimutatások közül a Csurgói járásé hiányzik, az Igali, a Kaposi és a Karádi járáséból pedig kettő is van, az egyik a járási beosztás megváltoztatása előtt, a másik az után készült. A Csurgói járás községeinek beosztási terve egy későbbi, 1854-ben kelt iratban maradt fenn,37 bár ez nem tartalmaz annyi adatot, mint a többi táblázat. A tervezetek részletes adatokkal szolgálnak a községek lakosságának számáról, nemzetiségi és vallási megoszlásáról, egymástól való távolságáról, hiszen a kerületi jegyzőségek felállításánál ezen szempontokat vették figyelembe. A főszolgabírók, miután elkészítették a tervezeteket, ismertették azokat a községek elöljáróival, s véleményüket jegyzőkönyvbe vették. A községi vezetők észrevételeit bizonyos esetekben figyelembe vették, tehát mondhatni kompromisszumos alapon szervezték meg a megye leendő alsó szintű közigazgatását.

Látható, hogy a közigazgatás átszervezését a kormányzat írta elő, ám a helyi viszonyok ismeretével rendelkező járási tisztségviselőkre bízták a közigazgatási beosztás megtervezését, s esetenként a községeknek is volt beleszólásuk az őket közelről érintő változások bevezetésének mikéntjébe. Ezek után nem meglepő, hogy a kerületi jegyzőségek megszűnte után Somogy vármegye településeinek jelentős része az 1850-es években kialakított közigazgatási beosztás alapján alakította meg a községi, majd a körjegyzőségeket, s ezen formációk jelentős része a közös önkormányzati hivatalok 2013-ban történt felállításáig fennmaradt. Azon települések nagy része, melyeket az 1850-es években kerületi jegyzőségi székhelynek jelöltek ki, a későbbiekben is körzeti igazgatási központként szolgált. Megfigyelhető tehát a kerületi jegyzőségek szervezésénél egy olyan törekvés, hogy a megye településeit olyan közigazgatási egységekbe szervezzék össze, melyek székhelye az adott mikrotérség középpontját is jelenti. Somogybán a végleges tervezet szerint 61 kerületi jegyzőség állt volna fel, s ez természetesen 61 székhelytelepülést jelent, melyek közül 47 a későbbiekben is, sok esetben a mai napig közigazgatási központ szerepét tölti be.

T. Mérey Klára írja, hogy a tárgyalt időszakban bizonyos községek előretörtek, melyeket „a kedvezővé vált közlekedési adottságok, esetenként az ipar számára kedvező fejlődési lehetőségeket kínáló nyersanyag-adottságok (szén, kőbánya, erdőségek stb.) emelik ki és teszik egy-egy vidék kisebb vagy nagyobb központjává. Részint kisfor- galmi központok alakulnak ki (postaállomás), részint kereskedelmi és ipari csomópontok (vasútállomás, vásárhely, piachely stb.)... ”38 A járási főszolgabírók ezen községeket tették meg a legtöbb esetben a kerületi jegyzőségek székhelyévé, s ezek a települések a későbbiekben is jelentős szerepet töltöttek be az adott környék életében.

37 MNL SMLIV. 152. b. XX. kútfő 3058/1854.

38 T. Mérey Klára 1997: 86.

28