Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Bertalan Péter: Állambiztonság és rendszerváltás Somogyországban, 1981-1989
ját, támadták állami- és pártvezetőinket. Élénken reagáltak a személyi változásokra. Állam elleni bűncselekmény elkövetéséről nem szereztünk tudomást, a politikai jellegű bűncselekmények közül azonban 4-ről 7-re emelkedett a közösségmegsértések száma. Jellemző volt, hogy a törvénysértések nyilvános helyen történtek, társtettesi elkövetés nem fordult elő.”14 A hosszú fejtegetés inkább csak sejteti a történteket, de az „ellenség” említésével az 50-es évek hangulatára emlékeztet. Az egyházak vonatkozásában „lojális, párbeszédre kész magatartást” említ a jelentés, de a fiatalok, főleg a főiskolások körében jelentkező politikai érdeklődés és kritikai megnyilvánulások felhívják magukra a rendőrség figyelmét. A „belső ellenséges nézetek” említése kemény megállapítás.19 20 21 A jelentésnek ez a része jellegzetesen szemlélteti a kádári politika kétarcúságát. Az egyházakkal szembeni ellenérzés megszűnőben van, de a fiatalság iránti bizalmatlanság erős. Ez a hangulati légkör indokolhatja, hogy a „kulturális területen dolgozók körében bizalmatlanságot, pesszimista kiúttalanságot, csődöt hangoztató vélemények is tapasztalhatók. Nemcsak a kultúrpolitikát, hanem a politika szélesebb összefüggéseit is kritikusan bírálták.”11 A társadalmi elégedetlenség fokozódik, a társadalom ráérzett a rendszer hanyatlására, gyengülésére. A „politikai” vétségeket taglaló bevezető rész csak általánosságban foglalkozik a kérdéssel. Az utolsó előtti bekezdésben szokatlan jelenségről esik szó: „megyénkben a rendkívüli események száma jelentősen csökkent, 1986-ban 9, 1987- ben 2 esetről szereztünk tudomást. Egy-egy esetben fordult elő zászlóégetés, ellenséges tartalmú falfirkálás. A zászlóégetés elkövetőit felderítettük, az ügyben büntető eljárás folyik. ”22 23 A zászlóégetés garázdaság, a büntetőeljárást ezzel lehet indokolni. Arról azonban a jelentés nem tesz említést, milyen zászlót gyújtottak meg, hol és mikor történt az eset. A politikai hangulatnak erre a fontos megnyilatkozására a jelentés összeállítója részletesen nem tér ki. Az utolsó bekezdés a terrorcselekményekkel kapcsolatos növekvő tendenciáról beszél. Főleg a robbantással való fenyegetések számszerű alakulására utal. A zárómondat: „Minden alkalommal a szükséges intézkedéseket megtettük, a fenyegetések eddig valótlan tartalmúak voltak.”11 Ma már megszokott jelenség ez, de főleg külpolitikai vonatkozású. Amennyiben az adott esetben belpolitikai vonatkozású tényről van szó, a jelentés bagatellizálja, hisz ez a rendszer érdeke. 19 MNL SML 039/2/1987. 3. 20 Uo. 21 Uo. 22 MNL SML 039/2/1987. 4. 23 Uo. 273
