Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Eörsi László: Szabadságharc Kőbányán, 1956
A harcok mérlege Kőbányán A kőbányai harcokban a szovjetek állítólag 30 katonát vesztettek, köztük egy főtisztet, a „Szovjetunió Hősét” .84 A sebesültjeik számáról nincsenek adatok. A szabadságharcosok közül senki nem esett el, egy sebesültről tudunk, akiről már volt szó. A fentebb leírtak alapján a szovjet erők 1956 novemberében négy harckocsit, egy páncélautót, egy híradós kocsit és egy mentőautót vesztettek. A szovjet parancsnokságtól beszerzett veszteséglisták néhol öt kilőtt harckocsit és három páncélautót említenek85 — valószínűleg tévesen. Állítólag a harcok okozta összkár 5 128 937 forintra rúgott a kerületben.86 Emigrálás, megtorlás A kőbányai fegyveres ellenállás vezetői, Sótonyi Tamás, Kovácsjózsef, Drabant Ervin, Kerepesei Artúr a forradalom leverése után elhagyták az országot. Hódos Sándor hadnagyot, az alparancsnokot viszont 1957 decemberében letartóztatták, és 1958-ban mindkét perében 15 éves börtönbüntetésre ítélték. Fogságban, 1961 februárjában halt meg. A „honi” légvédelmi tüzérség sorkatonáit 1959 tavaszán fogták le. Ezt Edvi Endre, Márku Demeter, Mórocz György, Pálinkás György és Takács Sándor elkerülte, mivel már 1956 november-decemberében Nyugatra menekültek. 1959. szeptember 21-én Kiss István Gábor őrnagy hadbíró tanácsa a hat vádlottból négyet, Silye Sámuelt, Zabos Ádámot, Zoványi Józsefet és Szabó Istvánt halálra ítélte, míg Fábián Györgyre életfogytig tartó, Kecze Sándorra ötéves időtartamú börtönbüntetést szabott ki. Másodfokon Szimler János alezredes hadbíró tanácsa Szabó kivételével jóváhagyta a legsúlyosabb ítéletet, de az Elnöki Tanács szilveszterkor megkegyelmezett Zabosnak és Zoványinak, így hármuknak és Fábiánnak a legsúlyosabb szabadságvesztés jutott. Kecze büntetését két évvel megrövidítették. Silye Sámuelt azonban 1959. november 21-én kivégezték. Kecze 1960 júniusában, Zabos 1963 márciusában, Szabó és Zoványi 1970 márciusában szabadult. Fejes Sándort 1960 februárjában tartóztatták le, nem csak a kőbányai eseményekben való részvétele miatt. Mindkét perében életfogytig tartó börtönbüntetést róttak ki rá. 1975 februárjában került szabadlábra. A többi itthon maradt résztvevőt kihallgatták, de nem indítottak ellenük eljárást. 84 Jelentés 1959.1. 9. Ellenforradalom Magyarországon, ÁBTL V-150381/8. 85 Összefoglaló jelentés 1959. XII. 8. ÁBTL 0-16797/2. 86 Uo. 264
