Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
köztárához nyúlt, a községi közigazgatás szervezésével kapcsolatban országos rendelkezés nem született. A kiegyezést követően nyílott lehetőség a községi igazgatás végleges és általános rendezésére, melyet az 1871. évi XVIII., majd az ezt felülíró 1886. évi XXII. te. rendelt el. Ezek a törvények lerakták a magyar községi közigazgatás alapjait a községi tanácsok 1950-ben történt megszervezéséig. Somogy vármegye a szabadságharc bukása után A szabadságharc leverése után, mint fentebb már szó volt róla, az osztrák kormányzat teljesen átszabta a magyar közigazgatást. Somogy vármegye a Sopron székhelyű katonai kerület, azon belül először a pécsi, majd a tolnai polgári kerület része lett. Somogy élére megyefőnökökként rövid időre Németh Péter, majd Tallián János került. A már említett 1849. október 25-én kelt közigazgatási rendelet alapján Tallián megalkotta az új megyei közigazgatás szervezetének tervezetét. A korábbi járási beosztást átalakították. Somogy szabadságharc előtti járási beosztása 1843-ban véglegesedett, s a járások számát ekkor hatban állapították meg (Babócsai, Igali, Kaposvári/Kaposi, Marcali, Szigetvári/Szigeti és Központi járás).21 1849-ben hét járást hoztak létre, melyek székhelyei Csurgó, Igái, Kaposvár, Karád, Marcali, Nagyatád és Szigetvár voltak. Az 1850-ben végrehajtott népszámlálás22 alkalmával a megyében 226 651 főnyi lakosságot írtak össze. A legnépesebb település a maga 4067 lakosával Szigetvár volt, Kaposvár 3447 fővel büszkélkedhetett, Nagybajom pedig a harmadik legsűrűbben lakott településként 3405 lakossal bírt. Egy másik 1850-es adat, mely egy, a mondott évben kinyomtatott, a megye közigazgatási állapotát felvázoló plakáton maradt fenn, 241 720 főnyi lakosságról beszél.23 Dobai András más forrásokra támaszkodva 1851-re 250 874 főben határozza meg a megye népességszámát.24 Csorba József 1857-ben megjelent Somogy vármegye ismertetése című műve25 szerint 1852-ben 226 950 fő volt a vármegye lakossága. Az össznépesség 82,5%-ban magyar nemzetiségű volt, a németek aránya 8,3%, a szlávoké 5,6%, a zsidóké 3%, a cigányoké pedig 0,6% volt. A megye lakóinak 65,3%-a követte a római katolikus hitet, 25,8% a kálvini és 5,7% a lutheri reformáció tanainak híve 21 A járások elnevezése a korabeli iratokban sem egységes, egyaránt szerepel a Kaposvári/Kaposi, illetve a Szigetvári/Szigeti járás alak is. 22 Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években. (Az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint.) KSH, Bp., 1984. Somogy megye: 224-257. 23 Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (MNL SML) XV. 25. Kiállítási iratok gyűjteménye. 4. doboz. 3. tétel 24 Dobai András 1989: 14. 25 Idézi: Dobai András 1989: 14-15. 24
