Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Káli Csaba: A zalai sajtó a koalíció éveiben, 1945-1947

első szerkesztője Szakái Ferenc lett, aki korábban az ugyancsak Zalaegerszegen megjelent Zalamegyei Újság szerkesztőjeként dolgozott 1942-től 1944. október közepéig, az újság megszűnéséig.7 Ezért a „múltjáért” új posztján kemény támadások érték, kiváltképp az MKP és érdekköre részéről, mivel szó szerint vette, hogy az Új Zala a Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság lapja, ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front valamennyi pártjának lehetőséget kívánt biztosítani a sajtó nyilvánosságán keresztül.

Ez a fajta magatartás azonban már nem fért bele az MKP demokráciafelfogásába, az ürügy - Szakái korábbi működése — bármikor felhasználható volt, ráadásul ehhez társította a helyi MKP a lap anyagi ügyeinek „rendezetlenségét”. Mivel azonban ez utóbbi információkat csak a kommunista párt által keletkeztetett forrásokból ismerjük, erős kritikával kell fogadnunk Szakái Ferenc felelősségét a lap pénzügyi ellehetetlenülése miatt. A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság

— ahol az MKP a szövetségeseivel együtt jelentős szavazattöbbséggel rendelkezett

— 1945. július 24-i ülésén leváltotta Szakái Ferencet, ezzel együtt időlegesen a lapkiadás is szünetelt.8 Ez az állapot augusztus 11-én szűnt meg Páldy Róbert- nek, a Nemzeti Parasztpárt Zala megyei szervezete titkárának kinevezésével. Néhány nap múlva Hegedűs Rajmund tanár - szintén NPP-tag - vette át a szerkesztői tisztet. A szerkesztők személyén keresztül több más NPP-tag vagy -szimpatizáns, pl. Fülöp István került be az újságírói gárdába. A kommunisták melletti feltűnően erős parasztpárti dominancia némi magyarázatra szorul. Egyrészt az MKP és az NPP szellemisége között sok volt az érdekazonosság, így nem tekintették egymást kölcsönösen kizáró politikai tényezőnek. Másrészt a konkrétabb oka ennek az volt, hogy a Nemzeti Parasztpárt Zalában jelentős közigazgatási pozíciókkal rendelkezett, ugyanis a főispáni és a zalaegerszegi polgármesteri poszt is e párt hitbizományává vált.9 Lényegében ebben gyökerezett a hatalma, amelyet - kommunista egyetértéssel - kezdetben a sajtóban is érvényre tudott juttatni. A későbbiekben a szerkesztői poszton viszonylag rövid időszakonként cserélődtek a személyek. Hegedűst Gáthi István váltja 1946 márciusában, majd őt ugyanazon év augusztusában Hetesi Ferenc követi, 1947 áprilisában pedig Juhász Imre kerül a szerkesztői székbe.10

A lap megjelentetése terén Szakái Ferenc eltávolítása után sem ment minden teljesen gördülékenyen. Sokáig nem sikerült napilappá tenni, még 1946-ban

7 Horváth Ferenc 1978: 130.

8 MNL ZML XVII. 57. Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság iratai. 1945. július 24-i jegyzőkönyv. 175/1945.

9 Horváth-Szabó-Szűcs-Zalai 2003: 37.

10 Horváth Ferenc 1978: 95. Juhász kommunisták iránti lojalitását vagy inkább már szervilizmusát jól érzékelteti a következő dokumentumrészlet: „Juhász elvtárssal az Új Zala szerkesztőjével állandó a kapcsolatunk. A megyei pártbizottság egy-egy ülésén részt vesz és a közzétett cikkeket is velünk átbeszéliMNL ZMLX. 22. 1946-1948. 91. ő. e. 1947. december 8.

246