Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Polgár Tamás: Nemzeti kisebbségek Somogy déli falvaiban egy miniszteri szakreferens 1925. évi jelentésében
Iskolalátogatásom befejezése után a tanítókkal értekezletet tartottam, melyben figyelmeztettem őket a tanulók előmenetelében való hiányokra és az iskolán kívüli oktatás fontosságra és ezen a téren néptanítói teendőikre. A tanítók nemtörődömsége az oka annak, hogy Felsőszentmárton népe a többi szomszéd községek horvát ajkú lakosságához képest el vannak maradva. A község lakosságának nagy többsége különben jóindulatú és hazafias érzésű. A plébános és a főjegyző véleménye szerint a lakosság túlnyomó része megérdemli s buzdításul is fog szolgálni, hogy megdicsérjem őket a szerb megszállás alatt tanúsított hazafias magatartásukért, amit a község elöljárósága és iskolaszéke előtt meg is tettem. Nem mulasztottam el azonban megemlíteni azt a sajnálatos esetet, hogy akadt közöttük néhány félénk ember aki a szerb csendőrök szuronyaitól megijedt s egy-két hazafiatlan egyén, ki a szerbek fényes ígéreteitől megszédült és vállalkozott arra, hogy szerb pénzen Párisba utazzék ennek a hor- vátok által lakott vidéknek Jugoszláviához való csatolása érdekében. Egyébként senki közülük nem optált, senki ki nem költözködött. A község lakossága szűkes anyagi viszonyok közt él, mert a község határa számukhoz képest nagyon kicsiny. Legtöbb gazdának csak 3.4. hold földje van, amiből csak úgy tudnak megélni, hogy a családok házközösségben élnek. Nagy segítségére volt a község lakosságának a Zselic-szentjakabi apátság tulajdonát képező 1680 holdnyi, nagyrészt túl a Dráván, Horvátországban fekvő birtoka, melyet 110 gazda bérben bírt. Ennek a bérletnek a fele elveszett, mert a Dráván túl fekvő részét a szerbek eltulajdonították. A Dráván innen fekvő részét az igény- jogosultak a földreform révén hosszú lejáratú (24 éves) bérletben megkapták.24 Házhelyet 91-en kaptak az apátsági és plébániai birtokokból. Még 60 igénylő van, kiknek ügye most van tárgyalás alatt. A község elöljárósága arra kért, hogy illetékes helyen legyek segítségükre,25 hogy a község és a drávafoki vasúti állomás közt fekvő rossz karban levő mezei út törvényhatósági úttá alakíttassák át. V. Szentborbás. Lakosainak száma 384, kik közül a népszámlálás alkalmával 315 horvát és 25 magyar anyanyelvűnek vallotta magát. A község közigazgatásilag a Lakócsai körjegyzőséghez, hitközségileg a Lakócsai plébániához tartozik, ahol az isten- tisztelet és prédikáció 2 vasárnap horvát s minden 3-ik vasárnap magyar. A vasár s ünnepnapi délután isteni-tiszteleteket s gyakran misét is az iskolában tartják, mely alkalommal magyarul és horvátul énekelnek a hívők. A község lakossága, noha horvát anyanyelvű, mind beszéli a magyar nyelvet és szeret is magyarul beszélni. A szerb megszállás alatt nagyon jól viselték 24 A földreform folytán 40 kát. h. házhelyet osztottak ki. Címtár 1932: 24. 25 Javított szó. 224
