Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Polgár Tamás: Nemzeti kisebbségek Somogy déli falvaiban egy miniszteri szakreferens 1925. évi jelentésében
hiányzó jelentést - mely Somogy megye csurgói járási főszolgabírójának iratanyagából bukkant elő - az alispánon keresztül kapta meg minden főszolgabíró a körút után. Margitai 1925. évi körútja során 12 somogyi községet látogatott meg, melyek közül egy a Csurgói járás (Ortilos), kettő a Nagyatádi járás (Heresznye, Vízvár), három a Szigetvári járás (Drávakeresztúr, Drávasztára, Révfalu), hat a Barcsi járás (Bolhó, Felsőszentmárton, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu) területére esett. A szakreferens a körutat három látogatási periódusban teljesítette 1925 májusa-júniusa során. A szokásoktól eltérően nem meglepetésszerűen, hanem a vármegye alispánjának előzetes tudtával kezdte meg információszerző utazását. Margitai a műveltségi, gazdasági viszonyokon kívül a földkérdéssel és a szerb megszállás idején tanúsított lakossági magatartással kapcsolatban is gyűjtött információt a helyi elöljáróktól, a községbeliektől. Nemzetiségi iskolák lévén fontos kérdés volt a magyar nyelv iskolai oktatása is, mely megnyugtató eredménnyel járt, hiszen minden településen elsőrendű szerepet játszott a magyar nyelv oktatása és a magyar kultúra terjesztése. Az itt élő nemzetiségek maguk választották a magyarságot ezzel. A Dráva menti települések állandó problémájaként jelentkezett határfolyó partvédelme. A szakreferensi látogatás kézzelfogható eredménye volt, hogy 1925 után megkezdődött a Dráva-part fokozott védelme, partvédelmi munkák indultak meg a megyei és az országos szervek segítségével. 1929. évi jelentésében Margitai ezen partvédelmi munkák sikeréről számolt be. A többnyire földből élő falusi népesség számára a földkérdés megoldatlansága jelentette a legnagyobb gondot. A földosztás elhúzódását jelezték a községek nagy többségében. Margitai 1925. évi körútja után 1929-ben járt a Dráva menti településeknél, az 1930-as évektől már Moravecz Imre látta el a szakreferensi feladatokat. A szöveg átírását az eredeti szöveg betűhív közlésével és az eredeti központozási jelek megtartásával készítettem. Egy-két esetben (Somogy vármegye, hor- vát ajkú) használtam egységes írásmódot. A kis- és nagybetűk, valamint a rövid és hosszú magánhangzók használata a szövegben sem volt egységes, így azt a mai helyesírásnak megfelelően szerepeltetem. 218
