Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Récsei Balázs: Nagyatádi Szabó István emlékezethelyei Kaposvárott és szülőfalujában
Kaposvár Törvényhatósági Jogú Város Törvényhatósági Bizottságának határozata nagyatádi Szabó István kaposvári szobrával kapcsolatban Kaposvár, 1948. december 30. 160/a.thb./E.26.789/I./1948. Tárgy: Kovács György t[örvény]h[atósági], bizottsági tag határozati javaslata Nagyatádi Szabó István kaposvári szobrának eltávolítása tárgyában. Kovács György törvényhatósági bizottsági tag Mindszenty József őrizetbe vételével kapcsolatos napirend előtti felszólalása, illetve javaslatának megtétele utána továbbiakban megállapítja, hogy azok az erők, amelyek felsorakoztak Mindszenty mögé, még nem nyertek teljes egészében felszámolást és a népi demokrácia minden egyes harcosának kemény éberséggel figyelni kell akár egy újabb támadás, akár egy passzivitással szemben és minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy ezt a veszélyt kiküszöböljük. Közvetve fenyeget egy ilyen természetű veszély, amely örökségképpen maradt ránk kaposváriakra. Ügy néz ki a helyzet, mintha a múlt nem megfelelő elemeinek munkájából vagy embereiből kultuszt csinálnánk és eltűrjük azt, hogy a köztudatban olyan személyek neve és működése szerepeljen, mint Nagyatádi Szabó István neve, akinek szobra most is Kaposvárott az OTI székház előtt áll. A helyi sajtó már hangot adott ennek a szobornak az eltávolítása érdekében. Ez a hang a magyar dolgozó nép spontán megnyilvánulása volt. A népi demokrácia fejlődése odaért, hogy a tömegek tekintélyes része mindinkább öntudatosodik és meglátja azokat a hibákat, amelyet fiatal demokráciánknak ki kell küszöbölni. Ezen bronzszobor talapzatán levő dombormű ábrázolja Bethlent és Nagyatádit, azzal a bizonyos hagyományos kézfogással, alatta egy felírás ezzel a szöveggel: „Működésemhez soha könny és soha vér nem tapadt.” - Annak idején Nagyatádi Szabó István, mint az akkori Kisgazda Agrárpárt képviselője, úgy indult, hogy működéséhez nemcsak Somogy, hanem az egész ország dolgozó parasztsága komoly reményeket fűzött. Az akkori feudális hatalom azonban nem engedte meg, hogy paraszt ember képviselje a dolgozó parasztság érdekeit. Nagyatádi Szabó István féltette egzisztenciáját és karrierjét és ezért történhetett meg a bethleni kézfogás. Ennek a kézfogásnak eredményeként igen is nagyon sok könny és vér fakadt a kisbirtokos parasztság és az akkori cselédsorsban élő mezőgazdasági munkások között. A legégetőbb kérdés: a magyarországi földreform éppen Nagyatádi működése során sikkadt el. Nagyatádi kihangsúlyozta, hogy a földreformot úgy kell megcsinálni és úgy kell végrehajtani, hogy abból az országnak legyen haszna. Az ország azonban akkoriban a nagybirtokosok, a 5. 211
