Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Récsei Balázs: Nagyatádi Szabó István emlékezethelyei Kaposvárott és szülőfalujában

meket és biztosítja a társadalom összhangját, hogy a nemzeti alkotó erő szabadon kifejlődhessék. — Külön ki kell emelni azt az erényt, hogy még akkor sem ragadtatta el ma­gát, amikor a legnagyobb politikai hatalom volt és a magyar parlament majdnem háromnegyed része hozzáigazodott és szavát követte. — A népszerűséget sohasem kereste, mégis népszerű volt, valóságos Deák Ferenci észjárás, amely eszméit a maga Istenadta, zamatos nyelvén hirdette, ritka szónoki készséggel védte, csodálatosan egyesítve magában az ősmagyar bölcses­ség, hallgatás és biztos ítélőképességet is. Megalkuvást nem ismerő harcot ví­vott a falu népéért: a földreform, a házhelykérdés, a kislakás építés, a szakoktatás fejlesztés, a népházépítés, mind az ő józan politikájának eredménye s ma 27 év távlatából örömmel állapítható meg, hogy programja nemcsak személyekben, ha­nem pártokban is megvalósult. Szabó István ősi magyar tölgy volt. Nagyatádi mel­léknevét, nemesi oklevelét a legnagyobb adományozó, maga a magyar nemzet állította ki. Nagyatádi Szabó István még nem győzött, de emlékének kijár az a tisztelet, mely minden nagy eszme harcosát megilleti, a kemény és bátor küzdelem után. — Munkásságát tehát nem zárhatja magába e kripta, mert szelleme a nemzet öröksége és ezt az örökséget nem szabad könnyelműen elprédálni. — A mai emlékmű-ünnepből úgy érzem, a legfontosabb tanulság az, amit ma­gunkkal kell vinni, hogy a magyar kisgazdatársadalom a nemzetnek az az őserőtől duzzadó tartálya, amely a legnehezebb időben is nagyszerűen kiállta a tüzpróbát és legmegbízhatóbbnak bizonyult. — Amidőn a földművestársadalom nevében köszönetét mondok Darányi Kálmán miniszterelnök úrnak, az ország kiválóságainak, a vármegye fő- és alis­pánjának, valamint azoknak a nemes adakozóknak, akik filléreikkel lehetővé tet­ték, hogy Szabó István emléke maradandó legyen, ezt teszem azzal a gondolattal, hogy ez az erdőcsokonyai kripta a magyar kisgazda és fóldművesnép valóságos szent helye legyen, ahol önzetlen hazafiassággal, politikai józanságot tanul, az ország ügyeit intézők pedig a népképviselet korszerű fejlesztése és megoldása érdekében ettől a kriptá­tól nyerjenek erőt és útmutatást. Országos érdeklődés mellett... Üj-Somogy, 1937. november 9. 4. Újságcikk részlete. Kurzivált kiemelések az eredetiben. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom