Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Récsei Balázs: Nagyatádi Szabó István emlékezethelyei Kaposvárott és szülőfalujában

telszövetkezeti igazgatósági tag, községi elöljáró, fogyasztási adó kezelő és községi bíró, megyebizottsági tag, képviselő és miniszter is... ”

Ha egyéb feljegyzés nem is maradt volna róla, ez a rövid önéletleírás epig- rammaszerűen tárja elénk nem mindennapi életét és szerénységét.

Nagyatádi Szabó István egyéniség, aki a községi bíró székében is éppen olyan súlyos ember, amikor 27 éves korában rábízzák faluja vezetését, mint később — akár a miniszteri székben. Sohasem vesztette el, bármily magasságban volt is, a talajt a lába alól. Anyagi javakat nem keresett: szegényen jött és szegényen ment el.

— Ha megkíséreljük jelentőségét lemérni, azt helyesen csak úgy tehetjük, hogy megvizsgáljuk mi az, amivel ő, s az ő élete a magyar közéletet gyarapította. Amikor jött s a törvényhozásban helyet foglalt,jóformán maga képviselte a magyar kisgazdatársadalmat. Új színt jelentett fellépése a törvényhozás arculatán és új értékes, konstruktív elem bevonulását az Országházba. Amikor eltávozott, már nem is volt elképzelhető, hogy Magyarországon nemzeti alapon kormányzati politikát lehessen folytatni anélkül, hogy a kisgazdatársadalomra ne támaszkodjék a kormány. Amikor jött, az agrárkörökben attól tartottak, hogy az agrártársadalom frontját fellépése meg fogja bontani. Amikor eltávozott, kitűnt, hogy az egyetemes magyar agrárérdekek védelmére egy új bástyát épített a kisgazdatársadalom megszervezésével. Politikáját mindig a nemzet egyetemes érdekeinek és az egész társadalom érdekeinek szem előtt tartásával irányította. Fő jellemvonásai: a bölcs mérséklet és megfontoltság. Szállóige lett a beköszöntő beszédének első mondata: „Nem sebet ütni, hanem sebeket gyógyítani jöttem én ide.” A mi törekvéseink nem felforgatok, mi tiszteljük a tulajdont és nem kívánunk senkinek a jogkörébe belenyúlni. Sohasem csinált egyoldalú osztálypolitikát. A falu felemelésével nemzete felemelését kívánta szolgálni. Megnövelte a kisgazdatársadalom súlyát, befolyását, jelentőségét s a politikában új erőforrásként megjelent a kisgazda, a nemzeti alapon álló társadalmi réteg, amelynek az a történelmi szerep jutott osztályrészül, hogy véletlenül adja a legjobb, a legmegbízhatóbb katonát minden nemzeti megmozdulásnak.

Sohasem élt vissza azzal a hatalommal, amelyet a nép bizalma folytán nyert el, hanem ezt az óriási politikai erőt az országépítés szolgálatába állította. Pártjának politikai működését az intelligencia bevonásával irányította. Ez az elhatározás az országra nézve történelmi jelentőségű volt és nagy bölcsességre vallott.

— Nevéhez fűződik részben a mezőgazdasági kamarák megvalósítása és a földreform, amely szociális és politikai szükségesség volt. Kár, hogy pénzügyi előfeltételei hiányzottak. Örülök, hogy ennek egyik oldalon való likvidálásához részben én is hozzájárulhattam, mint az ő utóda a földművelésügyi miniszteri székben. Igen nagy érdeme a falu népének házhelyhez juttatása. Ezt ma már

208