Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és Bethlen 1922-es kampánya

tikai hatalomból való részesedésüket, ami persze az érdekérvényesítő képességeiket is csökkentette. Ez elsősorban a földreform konzervatív és igen mérsékelt eredményt hozó végrehajtását ígérte. Az így kialakuló birtokstruktúra pedig a parasztpolgárosodás folyamatát lelassította. Mindezt nagyatádi Szabó és hívei érzékelték, és az Egységes Párton belül is küzdöttek e konzervatív tendenciák ellen. Részeredményeket elértek, de e negatív folyamatokat már nem tudták megállítani. Ezért egy részük - akik nem kaptak a pártvezetéstől hivatalos jelöltséget - 1922. április 10-én megalakította az agrár-demokrata és ellenzéki 48-as Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Pártot. A parasztpolitikus és híveinek többsége maradt az Egységes Pártban, abból a megfontolásból, hogy abban nagyobb védettséget élveznek a kormány és a közigazgatás hatalmi beavatkozásától. E politikai küzdelem nagyatádi Szabót nagyon megviselte, sokszor betegeskedett. A Hajdú és a Bihar megyei választási kampánykörút után már nem vett részt Bethlen további kampánykörútjain.

Nagyatádi Szabó István Somogy megyei kampánya

Mint azt már a 2002-ben megjelent tanulmányunkban részletesen megírtuk, nagyatádi Szabó az 1922-es kampányban támogatta az ottani kisgazda képviselőjelöltek kampányát. Ilyen - tipikus - eset volt, amikor április 25-én - Budapestre utazás közben - Kaposvárott tárgyalt Sárközy István főispánnal, Tankovics Jánossal, a párt megyei elnökével és Neubauer Ferenc ügyvéddel. Az utóbbi 1909 óta vett részt a kisgazdamozgalomban, és ekkor már a megyei kisgazdapárt Dél-Magyarország c. napilapjának a főszerkesztője volt.

Nagyatádi Szabó a fővárosból április 28-án este érkezett vissza Kaposvárra. Másnap, szombaton reggel 8 órakor már Tankoviccsal népgyűlést tartottak Ka- posmérőn. Ez is oka lehetett, hogy 30-án Bethlennel és Gömbössel nem utazott Egerbe. Kaposmérőn a parasztpolitikus vázolta a Kisgazdapárt 14 éves történetét. Ez „a faluból nőtt ki - mondta — és ma már országos párttá fejlődött. Részt vesz a kormányzásban, mert az ország nehéz helyzete arra kényszerítette. ” Úgy látta, hogy amit a viszonyok megengedtek, azt megvalósították. Most az a cél - mondta -, hogy „bevigyük a földművesekből, iparosokból és az intelligenciából (kiemelés az eredetiben — SJ) az arra érdemeseket a nemzetgyűlésbe, mert nélkülük lehetetlen megfelelő kormányzást végezni”. A földreformról kijelentette: ha a falu népe továbbra is mellette marad a képviselőinek, akkor azt a következő nemzetgyűlés idején végre is fogják hajtani. Ugyanezen a napon nagyatádi Szabó és Tankovics még gyűléseket tartottak Kadarkúton, Hedrehely és Hencse faluban.8

8 Dél-Magyarország, 1922. április 30. 1.

178